Skip to content

Első fokon pert nyert a Transparency International Magyarország

Első fokon pert nyert a Transparency International Magyarország

Első fokon pert nyert a Transparency International Magyarország – a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy kiknek nem kellett visszafizetni a szabálytalanul felhasznált európai uniós támogatásokat és mennyi pénztől esett el az államkassza a Simonka György által javasolt jogszabálymódosítások következtében.

Az ügyészség több súlyos bűncselekménnyel is vádolja Simonka Györgyöt. Az ellene indult büntetőeljárást túlzás nélkül nevezhetjük a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak legnagyobb politikai korrupciós fogásának. A Transparency International Magyarország a Simonka György elleni vádemeléssel érintett európai uniós támogatások ügyét évek óta nyomon követi. Az ezzel összefüggésben indított pereink egyikének köszönhetően derült ki, hogy az államkincstár késlekedett a korábban Simonka György érdekkörébe tartozó egyik cégben ragadt milliárdos összegű állami támogatás behajtásával, ezért ez a pénz jó eséllyel elúszott.

Az ellene emelt vád egyik legérdekesebb részlete két, az ügyészség által is elismerten Simonka Györgyhöz kötődő jogszabálymódosítás. Az ügyészség a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által Polt Péterhez intézett kérdésekre adott válaszaiban (itt és itt) akként foglalt állást, hogy a módosítások két cél elérését szolgálták. Egyrészt azt, hogy a hatóságok kevesebb esetben minősíthessék jogtalannak az európai uniós támogatások felhasználását. Magyarul ritkábban rendelhessék el a támogatás visszafizetését. Másrészt azt, hogy azok a kedvezményezettek, akiknek a támogatását már jogtalannak minősítették, kérelemre mégis mentesülhessenek a visszafizetési kötelezettség alól.

Bár a vádhatóság szerint Simonka György a „minden gazdálkodót érintő adminisztrációs hibák miatti túlzott jogkövetkezmények kiküszöbölésére hivatkozva javasolt jogszabálymódosításokat”, a hatóságok az ellene folyó nyomozás során még úgy vélték, hogy reményei szerint a „személyére nézve is a visszafizetésre kötelező határozatok visszavonását érheti el.” Mivel azonban az irányítása alatt álló termelői szervezetek esetében nem került sor a visszafizetési kötelezettség eltörlésére, az ügyészség szerint „Simonka György cselekménye a NAV döntését nem befolyásolta.” Az ügyészség azt is leszögezte, hogy a jogszabálymódosítások „általánosságban racionálisnak” tűntek és „semmilyen büntetőjogi felelősséget” nem vetettek fel. E cselekmény miatt nem is emeltek vádat Simonka György ellen.

A Transparency International Magyarország nem elégedett meg ezzel a válasszal, ezért a Magyar Államkincstárhoz fordultunk. Kérdésünkre, amiben azt firtattuk, hogy a Simonka György nevéhez köthető jogszabályi könnyítések hatására kik mentesültek a visszafizetési kötelezettség alól, nem kaptunk választ. Az államkincstár azt sem volt hajlandó elárulni, hogy az állam összesen mennyi közpénzről mondott így le. A titkolózás miatt pert indítottunk az államkincstár ellen, és első fokon nyertünk a Fővárosi Törvényszéken.

Ha a pernyerésünk jogerőre emelkedik, akkor közzé fogjuk tenni, hogy kik, melyik európai uniós beruházásban és milyen eredménnyel kérelmezték a visszafizetési kötelezettség elengedését, továbbá azt, hogy az érintettek mennyi pénz visszafizetése alól akartak mentesülni és az állam mekkora összegről mondott le.

Kapcsolódó oldalak

Nincsenek kapcsolódó oldalak
×