Első fokon pert nyertünk a szemétkoncessziót 35 évre elnyerő MOL-lal szemben. Azt követően fordultunk bírósághoz, hogy az energetikai óriás elutasította az állammal kötött koncessziós szerződés mellékleteinek a megismerése irányuló közérdekűadat-igénylést. Most a bíróság első fokon úgy döntött, hogy a vállalatnak ki kell adnia a dokumentumokat. 

A 35 éves koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a MOL-nak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell a hazai szemétszállítás és a hulladékkezelés hátterét megteremtenie. Emellett azonban a mellékletek olyan fontos részleteket is tartalmaznak, mint például a MOL által a három és fél évtizedes, több száz milliárdos bevételt biztosító koncessziós jogra benyújtott nyertes ajánlata, vagy az állami kártérítés mértéke arra az esetre, amennyiben idő előtt felmondanák a koncessziós szerződést. Ezért közérdekűadat-igénylés útján szerettük volna megismerni a vonatkozó dokumentumok tartalmát. 

Az adatigénylést a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) nyújtotta be a Rogán Antal propagandaminiszter felügyelte Nemzeti Koncessziós Irodához (NKOI). Az NKOI előbb a „kétszer 45-napos hosszabbítás” azóta már az Európai Bizottság által kezdeményezett jogállamisági eljáráseredményeként megszüntetett lehetőségével élve próbálta elodázni az iratok nyilvánosságát. Második lépésben, még a per tárgyalása előtt, megengedte az NKOI a fémkereskedők egyesületének, hogy megtekintsék a koncessziós szerződés mellékleteit, azonban csak olyan formában, hogy az MFSZE képviselője a mellékletekről másolatot nem kapott, felvételeket nem készíthetett, és a telefonja és más, felvételre alkalmas eszközeinek leadása után csakis kézzel készíthetett jegyzeteket. 

Mivel véleményünk szerint az NKOI törvénysértően korlátokat állított a 35 éves szemétkoncesszió mellékleteinek részletes és széles nyilvánosság előtti megismerése elé, az MFSZE-vel karöltve bírósághoz fordultunk. A pert, első fokon, meg is nyertünk, így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy részleteiben is megismerjük a vonatkozó dokumentumok tartalmát. 

Nem ez volt az első, a szemétkoncesszióval kapcsolatos bírósági eljárás, melyben sikerrel vettük az első akadályt. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a bíróság, szintén első fokon, a javunkra ítélt a MOL-lal szemben, szintén megtagadott adatigénylést követően az olajtársaság által a hulladékos tevékenységhez szükséges engedélyek, valamint szemétszállításhoz szükséges úgynevezett kapacitást biztosító szerződések megismerése érdekében indítottunk. A MOL ezekkel a dokumentumokkal tudná igazolni, hogy képes lesz a hulladékkezelési közfeladatok ellátására, egyben teljesítette a törvény által rárótt kötelezettségeket.  

A piacon terjedő hírek szerint a MOL határidőig nem volt birtokában ezen engedélyeknek és szerződéseknek. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az energetikai vállalat valóban nem szerezte be ezen dokumentumokat, abban az esetben megsértette a koncessziós szerződésben foglalt feltételeket, ami azt eredményezi, hogy a MOL máris bukta a három és fél évtizedes koncessziós jogot, amely a jelenlegi feltételek mellett százmilliárdos bevételt biztosít a cégnek.