A magyar kormány jogállamisági és korrupcióellenes vállalásai, valamint a Magyarországnak járó európai uniós pénzek sorsa volt a fő témája annak, az idei Korrupcióellenes Világnapon megrendezett panelbeszélgetésnek, melyen a Transparency International (TI) Magyarország meghívott vendégei elemezték az Európai Unión belül most zajló folyamatokat és az aktuális erőviszonyokat, valamint az Európai Bizottság és a magyar kormány közti tárgyalásokat. A kerekasztalvitát a Dumaszínház és a TI Magyarország együttműködésében létrehozott Megvesztegethetetlentelenek című színházi előadás teltházas ősbemutatója követte.
A TI Magyarország a 2022. évi Korrupcióellenes Világnapon Áttörés a korrupció elleni küzdelemben vagy szemfényvesztés? A jogállamisági mechanizmus hatása Magyarországon címen megrendezett kerekasztalvitájára olyan időszakban került sor, amikor is napról napra változik, hogy mi lesz a Magyarországnak járó európai uniós pénzek sorsa, emelte ki köszöntőbeszédében a Martin József Péter. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: összességében a felfüggesztésre javasolt kohéziós és a feltételekhez között helyreállítási forrásokat tekintve a magyar gazdaság méretét tekintve hatalmas, 5300 milliárd forintnak megfelelő összegről van szó, amely a magyar GDP hozzávetőlegesen 10 százalékának felel meg.
Mint ismeretes: az Európai Bizottság (EB) november végén tett javaslatot a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsnak (ET) arra vonatkozóan, hogy a Covid-járvány gazdasági hatásait csökkenteni hivatott helyreállítási alapra (Recovery and resilience Facility – RRF) benyújtott közel 600 oldalas magyarországi terv elfogadása mellett az Európai Unió függessze fel a következő hétéves költségvetési ciklusból Magyarországnak járó három operatív program forrásainak mintegy harmadát kitevő, 7,5 milliárd eurós, azaz hozzávetőlegesen 3000 milliárd forintos szeletét. Az RRF-ből származó, 5,8 milliárd eurós, azaz 2300 milliárd forintos csomaggal együtt így már 5300 milliárd forint sorsa a tét.
Az Európai Bizottság által javasolt súlyos szankció egyértelműen abból következik, amit már a TI Magyarország hosszú évek óta hangoztat, értékelte a jelenlegi helyzetet a vitaindítójában Martin József Péter. A TI Magyarország ügyvezetője emlékeztetett: szervezetünk hosszú évek óta hangoztatja, hogy az Orbán-kormány intézményesítette a korrupciót hazánkban, és szisztematikusan lebontotta a jogállami normákat. Martin József Péter szerint a legnagyobb korrupciós kockázatot továbbra is az államhatalom politikusi és üzleti részérdekek általi foglyul ejtése, vagyis az úgynevezett „state capture” jelenség jelenti, „egyrészt azért, mert nemegyszer büntetlenséget biztosít a rendszer működtetői számára, másrészt pedig azért, mert lehetővé tette a közpénzszivattyúk létrehozását és működtetését, amelyeknek a legfőbb haszonélvezőivé a haveri körök váltak.”
Miközben az Európai Unióból érkező, évente a GDP átlagosan 4 százalékára rúgó uniós források egy részének a lenyúlása is hozzájárult a NER kiépüléséhez, a jogállami értékek szisztematikus lebontásához és a rendszerszintű korrupció kiépüléséhez, az Európai Uniónak hosszú időn át nem volt megfelelő eszköze ahhoz, hogy átfogó megoldásokkal lépjen fel az ilyen jellegű folyamatokkal szemben. A kötelezettségszegési eljárások ugyanis túlzottan technikaiak, az Unió alapszerződésének 7. cikke szerint eljárás pedig túl elvont, éppen ezért egyik sem alkalmas a Magyarországon kialakult helyzet orvoslására, hívta fel a figyelmet Martin József Péter.
Nagy késéssel, de alapvető változást mégis a jogállamisági eljárás megalkotása és aktiválása hozott. Fontos tényező továbbá, hogy az EU hosszú évek után kiismerte az Orbán-kormány pávatáncát: utóbbit jelzi az is: a Bizottság a november végén tett, a kohéziós pénzek és az RRF-források sorsáról szóló javaslatában is azt javasolta, hogy Magyarország csak abban az esetben férhessen hozzá az uniós forrásokhoz, amennyiben 27, ún. szuperfeltételt teljesít.
Martin József Péter külön kitért a beszédében az Integritás Hatóság (IH) néven november közepén létrejött új antikorrupciós hivatalra, valamint az IH elnöke által vezetett Korrupcióellenes Munkacsoportra is. A TI Magyarország ügyvezetője elárulta: szervezetünk meghívta a rendezvényre Bíró Ferencet, az IH elnökét, aki bár előzetesen elfogadta a meghívásunkat, utólag személyes okokra hivatkozva mégis lemondta a részvételét.
(Bíró Ferenc időközben a Telexnek adott egy interjút, amely egyébiránt, bár a cikkben erről nincs külön említést, de pont december 9-én, a Korrupcióellenes Világnapon jelent meg. Az interjúhoz fűzött kommentárunk elérhető a Facebook-oldalunkon).
Az Európai Bizottság árgus szemekkel fogja figyelni az IH tevékenységét, miután a hivatalnak nem csak a magyar kormány, hanem az EB felé is beszámolási kötelezettsége van, hívta fel a figyelmet Martin József Péter. A TI Magyarország emellett emlékeztetett: szervezetünk más civil szervezetekkel együtt úgy döntött, hogy feltételekkel, de csatlakozik a Korrupcióellenes Munkacsoporthoz.
Mint ismert: már a Munkacsoportba történt jelentkezésünk benyújtását megelőzően, október elején közzétett nyilvános állásfoglalásban jeleztük, hogy csakis bizonyos feltételek teljesülése esetén veszünk részt a testület munkájában, ezt később megerősítettük a pályázathoz csatolt kísérőlevélben is. A Korrupcióellenes Világnapon tettük közzé azt a levelet, melyet Bíró Ferencnek, az IH elnökének címeztünk. Az általunk összeállított dokumentumban öt olyan területre tettünk javaslatot a Munkacsoport ügyrendjére vonatkozóan, melyek teljesítése véleményünk szerint jelentősen növelné a Munkacsoport működésének átláthatóságát és hatékonyságát.
A TI Magyarország ügyvezetőjének köszöntőbeszédét követően vette kezdetét az Áttörés a korrupció elleni küzdelemben vagy szemfényvesztés? A jogállamisági mechanizmus hatása Magyarországon címen megrendezett kerekasztalbeszélgetés, melynek Martin József Péter moderálása mellett Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori uniós biztos, Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke és Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója voltak a résztvevői.
Balázs Péter felszólalásában elmondta: a jogállami eljárás során zajló folyamatok uniós és magyar kormányzati szinten is komoly fordulatnak tekinthetőek, azonban a jelenlegi ismereteink szerint továbbra sem lehet megjósolni, hogy valóban lesz-e komoly áttörés. A volt uniós biztos felidézte: négy évre volt szükség ahhoz, hogy az Európai Unió kidolgozza, majd ténylegesen, a 2022. évi parlamenti választásokat követően aktiválja az eljárást Magyarországgal szemben, és most, az év végéhez közeledve ért az alku a legkényesebb szakaszához, amelynek eredménye december közepére konkretizálódhat.
A volt külügyminiszter szerint míg az Orbán-kormány láthatóan az Európai Bizottság által támasztott feltételek lehető legminimálisabb teljesítésére törekszik, valamint vétóval igyekszik zsarolni az uniós tagállamokat és intézményeket olyan fontos ügyekben, mint a globális minimumadó, vagy az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel ügye. Balázs Péter szerint emellett az EB is szorult helyzetbe kerül, hiszen a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanáccsal is egyezségre kell jutnia, de az állandó, a Bizottság felé politikai fenyegetéseket megfogalmazó Európai Parlament felé is tartania kell a hátát.
Szerinte az egyik leglényegesebb kérdés most az, hogy Bizottság mikor és miként mondja azt, hogy a magyar kormány vállalásainak teljesítése már eléri azt a szintet, amikor az EU újból folyósítani kezdi a Magyarországnak járó forrásokat. Szerinte jól látható azonban, hogy a Bizottság szigorúan kíván fellépni, hiszen a korábban 17 tételes korrupcióellenes és jogállamisági lista mostanra 27, ún. szuperfeltétellé bővült.
Balázs Péter értékelése szerint az Európai Tanácsban polarizálódás tapasztalható, hiszen az egyik tábor, élükön az „északi fukarokkal” (elsősorban a Benelux-államok) a szigorú szankciók fenntartását várják el az EB-től, míg a másik tábor, köztük Franciaországgal, Németországgal és Olaszországgal arra kérte fel a Bizottságot, hogy vegye számításba az Orbán-kormány eddigi, a jogállami mechanizmushoz kapcsolódó tárgyalások során eszközölt vállalásait.
Johannes Hahn költségvetési biztos december 9-én a délutáni órákban, a TI Magyarország rendezvényével egy időben jelezte: mivel már a november végén nyilvánosságra hozott értékelésében számba vette a magyar kormány vállalásainak teljesítését, pontosabban azok elégtelenségét, ezért a Bizottság továbbra is fenntartja a szigorú, 7,5 milliárd euró befagyasztására vonatkozó javaslatát. Emellett az EU-n belül olyan javaslat került a terítékre, amely lehetőséget teremtene arra, hogy adott esetben Magyarország megkerülésével is pénzügyi segítséget tudjon nyújtani az EU az orosz katonai agressziót elszenvedő Ukrajnának.
Cseh Katalin szerint jól látható volt, hogy az EU egyáltalán nem volt korábban felkészülve arra az eshetőségre, ha egy tagállam, kifejezetten az uniós pénzeket felhasználva rendszerszinten megsérti a jogállami normákat. Az európai parlamenti képviselő szerint bár a jelen helyzetben a gyökeres változást Orbán Viktornak a hatalomból való távozása jelentené, de remélhető, hogy a jogállami mechanizmusként ismertté vált folyamat is eredményes lesz majd.
A politikus szerint maga a jogállami eljárás, másnéven feltételességi mechanizmus eleinte csalódáskeltő volt, hiszen az Európai Bizottság hosszú időn át politikai mentegetőzéssel és jogi csűrés-csavarással, kiskapuk keresésével próbálta elodázni az eljárás tényleges elindítását. Cseh Katalin szerint a mechanizmus tényleges aktiválásához az Európai Parlament konkrét és komoly politikai nyomásgyakorlására, valamint arra is szükség volt, hogy az Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel szemben bizalmatlansági indítványt lengessenek be. A politikus szerint a jogállamisági eljárás így is részben hiányos, hiszen kizárólag az uniós pénzek elköltésére szorítkozik, míg a jogállami normák más területen (például a médiában) történt megsértésére nem alkalmazható.
Az EP-képviselő szerint így is, hogy hosszas vívódás után a folyamat elindult, annak lehetséges következményeit láthatóan nem vette komolyan az Orbán-kormány. Cseh Katalin szerint ez a kormánypárti képviselők cinikus és pökhendi hozzáállásában is tetten érhető volt, miközben a politikus szerint Magyarország fejlődését egyértelműen a feltételek komoly betartása szolgálná. Cseh Katalin rámutatott: a kormány továbbra is a hozzá közel állóknak akar még több kedvezményt kiharcolni.
Király Júlia hozzászólásában kiemelte: nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint az elmúlt szűk egy évtizedben kizárólag az európai uniós forrásoknak volt köszönhető a magyar GDP bővülése, hiszen ahhoz tetemesen hozzájárult a laza kormányzati fiskális és jegybanki monetáris politika, amely olcsó pénzekkel fűtötte a gazdaságot.
A Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke elmondta: amennyiben újra megindulnak hazánkba az uniós források, azok nem fogják egy csapásra megoldani a jelenlegi gazdasági problémákat, a magyar deviza árfolyamának jelentős ingadozását, a szárnyaló inflációt vagy a tanárok bérrendezését. Értékelése szerint jelenleg a pénzpiaci befektetők és a hitelminősítők kivárnak. „Amíg van ígéret arra vonatkozóan, hogy jöhetnek a pénzek, addig finanszírozási oldalról nem kell drámai fejleményekre számítani” – mondta Király Júlia.
A közgazdász szerint csak részleges megoldást jelent az ország finanszírozásában, hogy az előző hétéves uniós finanszírozási ciklusból még érkeznek a költségvetésbe pénzek, mivel azok a jövő év közepén elapadhatnak. A szakember felidézte a Portfolió gazdasági portál egy minapi cikkét is, melynek csak a címét olvasva úgy tűnhet, hogy a magyar gazdaságot tekintve biztonsági intézkedéseket hoz a kormány, a részleteket átböngészve már jóval árnyaltabb a kép. Király Júlia szerint ugyanis a ‘90-es évek óta nem volt olyan bizonytalan helyzetben a magyar államháztartás, mint napjainkban, és amennyiben tartósan elmaradnak az uniós források, abban az esetben drága piaci hiteleket kell felvenni. A közgazdász szerint az uniós pénzek tartós vagy végleges elmaradása súlyos fizetésimérleg-válsághoz vezethet. Ezzel együtt az államcsőd lehetőségét a szakember lényegében kizárta.
A korrupció jelenleg alacsony kockázat mellett magas hozamú befektetésként működik Magyarországon, mondta hozzászólásában a TI Magyarország jogi igazgatója. Az EU-val zajló egyeztetések egyik kulcskérdése, hogy ez az arány megfordul-e, de a kormány eddig meghozott intézkedéseiből nem ez a tendencia olvasható ki, tette hozzá Ligeti Miklós. Szervezetünk jogi igazgatója a kabinet 17 vállalásából három főbb területet kiemelve elmondta: ez az elmúlt 12 év („sőt, két sör után mondhatjuk: az elmúlt 30 év”) legkomolyabb korrupció elleni intézkedéssorozata, de önmagában kevés ahhoz, hogy megtörje a NER-t.
Sem a frissen bevezetett pótmagánvád intézménye, sem a most visszaszigorított, és azóta többször módosított vagyonnyilatkozati rendszer nem lesz elegendő ahhoz, hogy felszámolja a rendszerszintű korrupciót. Ligeti Miklós szerint az újonnan létrehozott Integritás Hatóság hozhat változást, de az új hivatal sem egyik napról a másikra fogja felszámolni az elmúlt bő egy évtizedben kiépült kleptokráciát. Hozzátette: áttörést el lehet elérni a jelenleg elfogadott vállalásokkal is, de a konkrét tapasztalatok, az intézkedések gyakorlati felhasználása, alkalmazása fogja megmutatni, hogy azok mennyire működőképesek egy foglyul ejtett államban.
A bevezető felszólalásokat követően Cseh Katalin elmondta: a jelenlegi uniós intézményrendszer nem alkalmas arra, hogy nyomon kövesse a magyar kormány vállalásainak konkrét végrehajtását, azonban megvan a kellő mozgástér, az erőforrások és az egyes munkatársak áthelyezésével és átszervezésekkel lehetne javítani a Bizottság ellenőrzési képességén. A politikus értetlenkedésének adott hangot, hogy az Orbán-kormány miért nem hajlandó az Európai Ügyészséghez csatlakozni. Az Európai Bizottságtól érkeztek jelzések a csatlakozásra, de mivel a testület arra nem kötelezheti egyik kimaradó tagállamot sem, a magyar kormány jelenleg nem kényszerül rá a csatlakozásra.
Balázs Péter ehhez kapcsolódva elmondta: ha az Orbán-kormány részéről valós szándék lenne az EB feltételeinek a teljesítésére, abban az esetben egyértelmű lenne az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, melynek meglépése a volt uniós biztos szerint nagyot lendítene a hazánkat érintő pénzügyi szankciók pozitív elbírálásán is. A volt külügyminiszter megismételte: a kormány jelenleg azt a minimumot akarja teljesíteni, amivel éppenhogy kiszabadíthatók a pénzek.
A volt uniós biztos szerint az EB a jelenlegi feladat- és szerepköre alapján az Európai Parlament és a Tanács közötti présben van. Értékelése szerint a Bizottságnak bőven van erőforrása ahhoz, hogy az Orbán-kormány vállalásaink végrehajtását ellenőrizze, azonban a Tanácsnak olyan jogosítványokkal kellene a Bizottságot felruháznia, melyek új és hathatós eszközt jelentenének az ellenőrzésben.
Király Júlia szerint az elmúlt egy évtized monetáris és fiskális politikája egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy belső és külső pénzügyiegyensúly felboruljon. Fordulatot a közgazdász szerint a Bizottság által támasztott 27 szuperfeltétel teljesítése jelentene. A jegybank volt alelnöke szerint a hazai korrupció visszaszorításában igazán komoly változást a magántőkealapokról szóló törvény megváltoztatása eredményezne, amennyiben ténylegesen fény derülne a végső tulajdonosok kilétére.
Balázs Péter hozzátette: az Európai Tanács jelenleg rossz rendszerben működik, hiszen egyetlen tagállam vétója is elegendő ahhoz, hogy az egész uniós döntéshozatalt érdemben blokkolja. Ezért is kiemelten fontos a volt külügyminiszter szerint, hogy az EU enged-e az orbáni zsarolásnak, hiszen, ha ez a stratégia sikeres, abban az esetben a jövőben más tagállamok is bevethetik. Cseh Katalin ehhez kapcsolódóan kiemelte: a Bizottság jelenleg kiszolgálóként és nem egy független és erős aktorként lép fel az Unión belül, hiszen a Bizottság elnökének a pozíciója az őt megválasztó és támogató pártcsaládok támogatásától függ.
Balázs Péter szerint akkor lehet majd európai szintű áttörésről beszélni, ha az EU ténylegesen olyan mértékű szankciókat alkalmaz, amely már eléri az Orbán-kormány fájdalomküszöbét. A volt külügyminiszter értékelése szerint azzal, hogy az Európai Bizottság nem változtatott a november 30-án közzétett, a 7,5 milliárd eurós pénzügyi szankciókról szóló javaslatán, visszapasszolta a döntést az Európai Tanácsnak. Most lesz igazán érdekes, hogy december 15-16-án milyen tényleges döntést hoz az ET. Az egykori uniós biztos hozzátette: biztosan előrevetíthető, hogy nem fekete-fehér döntés, hanem többlépéses, utólagos ellenőrzéssel egybekötött megállapodás születik majd, melynek része lesz egy Magyarországot érintő komoly pénzügyi szankció is.
A kerekasztalbeszélgetést követően került sor a Gólem Színházban a Megvesztegethetetlentelenek című színházi darab ősbemutatójára, melyet a Dumaszínház csapata készített a TI Magyarország által összeállított Fekete Könyv második kötete alapján.
