A Transparency International Magyarország állásfoglalása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített új közbeszerzési törvény tervezetéről

A Transparency International Magyarország (TI) különös figyelemmel kíséri a közbeszerzéseket érintő jogszabályi változásokat, hiszen az évente közel 1500 milliárd forint felhasználását szabályozó eljárás mindig is jelentős korrupciós kockázatokat hordozott.

Állásfoglalásunkban elsősorban a korrupciós vonatkozású koncepcionális jellegű kritikai észrevételeinket mutatjuk be. A Tervezet több pozitív rendlelkezést is tartalmaz, többek között a múlt hónapban a TI által is bemutatott versenytorzító rendelkezések kapcsán megfogalmazott javaslatok egy részének átvételét, illetve a korábbi módosítások korrekcióját, azonban állásfoglalásunkban ezekre részletesen nem térünk

1. Általános észrevételek:

Tekintettel a Kormány korábbi bejelentéseire és a közbeszerzési piac szereplői által évek óra hangoztatott elvárásokra, az új közbeszerzési törvény tervezetének társadalmi egyeztetését jelentős elvárás előzte meg. A téma komplexitása, a közpénzek mértéke, az eljárások korrupciós kockázatai mind egy széleskörű egyeztetési folyamat megtartását indokolta. Ennek ellenére a Tervezet érdemi egyeztetése elmaradt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvény rendelkezéseinek csak formálisan tett eleget.

A törvénytervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy „keretjogszabályi” struktúrára való hivatkozással számos kiemelten fontos területtel nem foglalkozik, mert azokról külön jogszabály rendelkezik majd. Ez a Tervezet egyik legfontosabb célkitűzésének, a törvény egyszerű használhatóságának jelent majd akadályt, hiszen az eljárási szabályokról több különböző jogszabály fog rendelkezni. A végrehajtási rendeletek egy része pedig a jogalkotási törvény előírásának sem felel meg maradéktalanul. Aggályosnak mondható az a jogalkotói koncepció, hogy a komplex kérdések nagy részét úgy oldja meg, hogy kiveszi a közbeszerzési törvényből és ezáltal későbbi jogszabállyal kívánják rendezni a kérdést, melynek eredményeként számos alapvető területet nem törvényi szinten fognak szabályozni.

A Tervezet kritikus elemét jelenti a rugalmasság alapelvének félreértelmezése, miszerint a nemzeti eljárásrendben egyedi eljárásrend kialakítását teszi lehetővé. Ez a visszaélések lehetőségét növeli, és mivel a különböző ajánlatkérőknél különböző eljárási szabályok alapján folytatják le az eljárást, komoly kockázatot jelentő jogbizonytalanságot eredményezhet az ajánlattevők számára.

A rugalmasság elvének érvényesítése mellett a Tervezet nem foglalkozik az ellenőrzés kérdésével, ezért az indokolt rugalmasság megfelelő ellenőrzés nélkül nem korrupciócsökkentő, hanem korrupciónövelő hatást képes generálni. Az ellenőrzés koncepciójának hiánya különösen aggályos az intézményrendszeri átalakítási tervek ismerete nélkül.

Az egyeztetésre bocsátott Tervezet szerint: „a törvénytervezet a közbeszerzések felügyeletével kapcsolatosan a hatályos törvény ide vonatkozó részét tartalmazza. A felügyelet új szabályainak kidolgozása folyamatban van.” Az intézményrendszerre vonatkozó szabályok kulcsfontosságúak a korrupciós kockázatok kezelése szempontjából, ezért a jogalkotói szándék ismerete nélkül számos esetben értelmezhetetlenné válik számos rendelkezés a Tervezetben. Így a jogorvoslat függetlenségének garanciái is értékelhetetlenek.

A Tervezet hiányossága az is, hogy nem foglalkozik érdemben az elektronikus közbeszerzés megvalósításával, hiszen arról majd külön Kormány rendelet rendelkezik majd. Ezzel megint elhalasztotta az e-közbeszerzés megvalósításával kapcsolatos feladatok megindítását.

2. Alapelvek:

Támogatandónak tartjuk az alapelvek erőteljesebb szerepét, ami a jogalkalmazás hatékonyságát is képes növelni. A Tervezet azonban nem választja külön a valódi, normatív jellegű alapelveket a deklaratív típusú elvárásoktól.

A teljes állásfoglalás alább olvasható.