Nemzetközi konferencia keretében, február 4-én hozta nyilvánosságra legújabb, az Európai Ügyészségre vonatkozó tanulmányát a Transparency International Magyarország. A konferenciát Laura Codruta-Kövesi európai főügyész nyitotta meg, aki ebben a minőségében most tartott először előadást magyar közönségnek. Codruta-Kövesi kifejtette: „az ajtó továbbra is nyitva áll” azon tagállamok számára, amelyek eddig nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez. Hozzátette: Magyarországon a csatlakozás mellett összegyűjtött 680 ezer aláírás erős felhatalmazást jelent. A konferencián felszólaló szakértők döntő többsége egyetértett abban, hogy az Európai Ügyészség nem csodaszer, de a csatlakozás előnyei számottevően meghaladják annak hátrányait.

A konferenciára való meghívást el nem fogadó, de arra levelet küldő magyar kormány – illetve annak képviseletében az Igazságügyi Minisztérium – a nemzeti szuverenitás védelmével magyarázta, hogy Magyarország miért marad ki az Európai Ügyészségből. A TI Magyarország szerint azonban a magyarok nemzeti érdeke éppen hogy a csatlakozás lenne, aminek elmaradása miatt Magyarország igazi korrupciós „menedékhely” lehet az Európai Unióban.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az uniós pénzek szabály és észszerű elköltése azért is rendkívül fontos, mert Magyarország a 2021–2027-es költségvetési ciklusban, nettó, azaz a befizetéseket levonva több mint 40 milliárd euróra számíthat az uniós alapokból, ami mintegy 9 milliárd euróval több, mint a megelőző költségvetési periódusban.

A kimagasló összegű források korrupciós kockázatoka is kimagasló. A visszaélések elleni fellépés a magyar hatóságok és az uniós szervek közös feladata. Az unió csalás elleni szervezete, az OLAF 2015 és 2019 között 43 magyarországi beruházással kapcsolatban állapította meg csalás gyanúját. Ezzel Magyarország végzett a szabálytalansági rangsor élén. A pénzvisszavételre tett javaslatok dicstelen rangsorát szintén Magyarország vezeti: az OLAF szerint az országnak az európai uniós projektek támogatási összegének közel a négy százalékát kellene visszafizetnie. Ez az uniós átlag csaknem tízszerese. Az OLAF jelzése nyomán indított eljárások tekintetében ugyancsak évekig a magyar ügyészségé volt az egyik legrosszabb vádemelési ráta az EU-ban, 2018 óta azonban a helyzet valamelyest javult. 2019-ben például az ügyészség az OLAF feljelentése nyomán indult eljárások közül nyolc esetben megszüntette a nyomozást, míg hét ügyben vádat emelt, ami 47 százalékos vádemelési rátát jelent. Ugyanakkor még mindig 18 olyan nyomozás volt folyamatban Magyarországon, amely az OLAF által készített igazságügyi ajánlás alapján indult.

Magyarországon számos állami hatóság felel azért, hogy az európai uniós beruházások szabályosan valósuljanak meg. Mások mellett a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Hatóságnak és a minisztériumoknak alárendelten működő irányító hatóságoknak is sokkal többet kellene tenniük a korrupció visszaszorítása érdekében. Rajtuk kívül az ügyészségről sem szabad megfeledkezni, hiszen kizárólag a vádhatóság állíthatja bíróság elé az elkövetőket. „Az ügyészség azonban hosszú évekig rendre futni hagyta a kormány számára kényes ügyek elkövetőit” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Ügyészséggel kapcsolatos konferencián tartott előadásában. Bár Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esete azt jelzi, hogy már más szelek is fújnak, a hatalom számára különösen érzékeny esetekben, mint amilyen az Elios-ügy ügy is volt, a korrupció haszonhúzói most is számíthatnak a vádhatóság jóindulatú tétlenségére.

Az Európai Ügyészséghez az EU 27 tagállamából eddig 22 csatlakozott, de Magyarország, az Európai Unió a legfrissebb Korrupció Érzékelési Index eredményei szerint korrupcióval egyik leginkább fertőzött tagállama, nincsen közöttük. Az, hogy Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, összefügg az ország jogállamisági teljesítményével: az Európai Ügyészségben történő részvétel elmaradását a jogállami értékek egyre mérséklődő tisztelete is magyarázza. Ez utóbbit, vagyis a jogállam hanyatlását az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentése is rendre megerősíti.

A TI Magyarország tanulmányában, amelynek fő szerzője Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, az Európai Ügyészségből való kimaradás számos kockázatára hívtuk fel a figyelmet, amelyek közül az egyik legsúlyosabb az, hogy Magyarország a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat, hiszen a súlyos csalások elkövetői joggal remélhetik majd, hogy az Európai Ügyészség számára „láthatatlanná” váló Magyarországon ők maguk utolérhetetlenné válnak majd.

A tanulmány bemutatását kísérő panelbeszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európai Ügyészség nem olyan csodaszer, amely egy csapásra megold minden korrupciós problémát. A csatlakozással kapcsolatban a konferencián résztvevő holland és svéd szakértők egyaránt úgy fogalmaztak, hogy országaik az Európai Ügyészséggel való kapcsolata nem volt „szerelem első látásra”, de a tárgyalások során belátták, hogy az együttműködés előnyei meghaladják a várható kockázatokat. Hack Péter, az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „a szuverenitási kérdés legitim szakmai, és nem csak politika kérdés” az Európai Ügyészséggel kapcsolatban, mivel az együttműködés további területekre való kiterjesztése a jövőben hatásköri konfliktusokhoz vezethet.

Az online rendezvényen megszólaló szakpolitikusok reményüket fejezték ki aziránt, hogy Magyarország a jövőben csatlakozhat az Európai Ügyészséghez. Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: „Ez egy önbeismerő vallomás, hogy a magyar kormány nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Ha nem lenne mit rejtegetni, akkor nem lenne okunk nem csatlakozni.” Hadházy Ákos, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett korábban petíciót indító független országgyűlési képviselő hozzátette: „Csak a magyar emberek tudják rákényszeríteni a kormányt arra, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez.”

Magyarországon a korrupció elleni küzdelemért felelős állami szervek hitelességét kikezdte a nem ritkán részrehajló jogalkalmazás és a politikai helyiérték alapján biztosított büntetlenség. Ezért a TI Magyarország fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

A Transparency International Magyarország „Az Európai Ügyészség és Magyarország – Kihívás vagy elszalasztott lehetőség?” című tanulmánya az alábbi címen olvasható.

A projektet, amelynek keretében a tanulmányt elkészítettük, illetve a konferenciát megszerveztük az Európai Unió Hercule III (2014-2020) programja támogatja, amelyet az Európai Bizottság hajt végre. Megalapításának célja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos tevékenységeket támogasson. (további információért látogasson el az alábbi honlapra: http://ec.europa.eu/anti_fraud/about-us/funding/index_en.htm)’

Ez a dokumentum kizárólag a szerző véleményét tükrözi, az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információkért.