AZ EU jelentést készített a tagállamok korrupció helyzetéről

Az Európai Unió történetében első alkalommal készült átfogó felmérés a 28 tagállam korrupciós helyzetéről. A ma közzétett első európai korrupcióellenes jelentésében az Európai Bizottság megállapította, hogy a korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti Európa számára: egyetlen tagállam sem mentes tőle, és az európai gazdaságnak évente mintegy 120 milliárd euró kára származik belőle.

A korrupció aláássa a polgárok demokratikus intézményekbe és jogállamiságba vetett bizalmát, kárt okoz az európai gazdaságnak és fontos adóbevételektől fosztja meg az államokat. A tagországok sok mindent tettek az elmúlt néhány évben a korrupció felszámolására, ám a mai jelentés azt mutatja, hogy ez messze nem volt elég. A jelentés a tennivalókra is javaslatot tesz, és én mindent megteszek majd azért, hogy a tagállamokkal együtt megvalósítsuk e javaslatokat

– jelentette ki a dokumentum közzététele kapcsán Cecilia Malmström, az EU belügyekért felelős biztosa.

Az Európai Unió tagállamainak korrupciós helyzetét teljes körűen számba vevő tanulmány megerősítette a korrupció ellen küzdő civil szervezetként szerzett tapasztalatainkat, miszerint egyetlen tagállam sem mentes a korrupciótól, ahogyan a korrupció elleni megoldások sem tökéletesek

– mondta Carl Dolan, a Transparency International Brüsszelben működő irodájának igazgatója.

A jelentés, az Eurobarometer 2013. évi felmérésére hivatkozva megállapítja, hogy Magyarországon száz megkérdezett emberből nyolcvankilenc gondolja úgy, hogy a korrupció komoly probléma. Ez az eredmény rosszabb, mint az EU átlaga, hiszen száz európai polgár közül átlagosan csak hetvenhat gondolja korruptnak a saját hazáját. Még rosszabb a vesztegetések elterjedtsége Magyarországon: míg az unió átlagában a polgároknak mindössze 4 százaléka, Magyarországon a 13 százaléka állítja, hogy „az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle” – tartalmazza az EU jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete.

Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi igazgatója kiemelte, hogy

Magyarországról szóló jelentés szinte ugyanazokat a korrupciós kockázatokat tárta fel, amelyekre a TI az elmúlt években már többször felhívta a figyelmet.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország kiemelkedő korrupciós kockázatai közé tartozik a közérdekű bejelentők védelmének elégtelen szintje, a lobbizás átláthatatlansága, valamint a pártkampányok finanszírozásának a megoldatlansága. A nemrégen elfogadott törvény csak névleg védi meg a közérdekű bejelentőket, de nem akadályozza meg azt, hogy az állam ellenük indítson eljárást, amiért a korrupció leleplezése érdekében felfedik az állami hivatalok titkait. Az érvényben lévő lobbi szabályozás pedig nem enged betekintést abba, hogy a közhatalmi döntéseket hozó hivatalnokok meg a parlamenti képviselők kikkel tartanak kapcsolatot, ezért azt sem lehet tudni, hogy kik befolyásolhatják a jogszabályok tartalmát.

“Nem meglepő, hogy Brüsszel is kivetnivalót talál a magyarországi kampányfinanszírozási szabályokban”, erősítette meg Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője. A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat is, emlékeztetett a korrupció ellen küzdő civil szervezet jogásza. Az uniós jelentés szerint a pártok gazdálkodása Magyarországon nem átlátható, beszámolóik nem engednek részletes áttekintést a pénzügyeikről. Az új kampányfinanszírozási törvény pedig számos korrupciós kockázatot figyelmen kívül hagy, például nem szabályozza az önkormányzati választási kampányokat, hallgat a kampányok párt közeli civil szervezeteknek történő kiszervezéséről és a parlamenti választások esetében is csak az egyéni jelöltek költéseit teszi valóban átláthatóvá.

Az uniós jelentés fenyegető kockázatként értékeli, hogy Magyarországon huzamos ideje korlátozott a verseny a közbeszerzések körében, gyakori, hogy az állam egyetlen ajánlat alapján köt szerződést. A 2011-ben elfogadott új közbeszerzési szabályozás sem hozott előrelépést, mert továbbra sem zárja ki az ún. „három ajánlattevős” látszatversenyt, és nem szab gátat az indokolatlanul titkosított közbeszerzéseknek. A felmérés azt is megállapítja, hogy nincsenek megfelelő megoldások a közpénzköltés ellenőrzésére, miközben a közbeszerzésben közreműködő szervezetek visszatartják a működésükre vonatkozó közérdekű adatokat. Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés hiánya lehetővé teszi, hogy a politikai és az üzleti élet összefonódása határozza meg a közbeszerzések rendszerét, ami ezáltal egyes kivételezett üzleti csoportok közpénzekkel történő jutalmazásának az eszközévé vált.

A jelentés idézi az Európai Csalás Elleni Hivatal megbízásából a TI Magyarország által az uniós támogatások hazai felhasználásáról készített kutatás megállapításait. Ezen a területen szintén a tényleges verseny hiánya, valamint egyes kiemelt partnerek pályáztatás nélkül történő pénzhez juttatása jelent komoly korrupciós kihívást.

Az EU nemcsak a közpénzek felhasználásának és a közhatalmi döntéshozatalnak az átláthatatlanságát, hanem a jogállami intézményrendszer gyengülését is korrupciós kockázatként értékeli. A Magyarországról szóló jelentés kiemeli az információszabadság törvény 2013. évi módosítását, amelyet a TI magyarországi szervezete is kritikusan értékelt.

Magyarországon a közhatalmi szervek és a döntéshozók általában csak vonakodva és részlegesen hozzák nyilvánosságra a polgárok érdeklődésre számot tartó adatokat, miközben a kormánypártok a vonatkozó törvény átírásával megnehezítették a közérdekű adatokhoz való hozzáférést

kommentálta a jelentést Ligeti Miklós. A TI magyarországi jogi vezetője jellemző példaként említette az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát, amely szerinte a „honatyák tényleges vagyoni helyzete helyett legfeljebb arról ad számot, amit az érintettek hajlandóak közölni magukról.”

Az TI-hoz hasonlóan az Európai Unió is korrupciós kockázatnak tekinti, hogy a kormány a hatalmát ellenőrizni hivatott, független intézmények, például a bírósági igazgatás és az Állami Számvevőszék élére „politikailag elkötelezett” személyeket nevezett ki, ami megkérdőjelezi a demokratikus fékek és ellensúlyok működőképességét. A TI Magyarország már számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere a 2010 óta regnáló kormány alatt szétzilálódott. A civil szervezet a korrupció elleni állami küzdelem kiindulópontjaként a mindenkori végrehajtó hatalmat az aktuális kormány politikai összetételére tekintet nélkül korlátozni képes közjogi berendezkedést sürget.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!