Az EU a civilek segítségét veheti igénybe több magyar közbeszerzés ellenőrzéséhez

Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága arra buzdítja a magyar kormányt és az operatív programokat végrehajtó Irányító Hatóságokat, hogy az EU által finanszírozott közbeszerzések között legyenek végre olyan beruházások is, amelyeket a civil szervezetek ellenőriznének. Ehhez hasonló civil ellenőrzésre már volt példa Magyarországon: egy bölcsőde felújításánál a Transparency International Magyarország (TI) több 10 millió forint közpénzt takarított meg – hangzott el a TI budapesti rendezvényén.

Az EU hétéves pénzügyi kerete alapján Magyarországra 2014-2020 között 22 milliárd eurónyi uniós pénz folyik be. Ez az évi mintegy ezermilliárd forint óriási összeg. A magyar GDP-növekedés az elmúlt két évben nagy részben az uniós fejlesztési pénzeknek volt betudható, a közberuházásokat ugyanakkor a kormány szinte teljes mértékben az uniós forrásokból fedezi.

„Ám az EU nemcsak pénzt oszt, de ennek fejében azt is elvárja, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az uniós – például a jogállami – normákat. Az unió ugyanis nem pénzkiadó automata, hanem demokratikus értékközösség”

– mondta megnyitó beszédében Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

Az EU források felhasználása komplex módon történik, amiben fontos szerepet játszanak az egyes tagállamok közbeszerzési szabályai.  A TI számos alkalommal felhívta a figyelmet a hazai közbeszerzési szabályozás és végrehajtás súlyos korrupciós kitettségére és kockázataira.

És nemcsak a TI, hanem az Európai Unió is nagyon kritikus a hazai közbeszerzési gyakorlatot illetően. A Magyarországról szóló 2015-ös országjelentés rámutatott, hogy a közbeszerzések terén továbbra is komoly aggodalomra ad okot Magyarországon a verseny és az átláthatóság hiánya. Az uniós átlagnál sokkal többször fordul elő, hogy a beszerzéseket hirdetmény nélkül, egyedi eljárások keretében ítélik oda. Magyarországon alacsony az ajánlattevők száma: egy közbeszerzése átlagosan 3,5 jelentkező jut, míg az uniós átlag 5,4.

És mindez sokba kerül Magyarországnak. Az Európai Bizottság 2015. áprilisi határozata kifejezetten súlyos gondokat tárt fel több közbeszerzésnél; a TI számításai szerint az emiatt kiszabott büntetések akár 35 milliárd forintnyi kárt is okozhatnak Magyarországnak. A TI a határozat után arra kérte a Miniszterelnökséget, hogy találja meg a felelősöket, amire elvi ígéretet kapott.

VÁLTOZIK-E VALAMI AZ ÚJ TÖRVÉNNYEL?

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint jelenleg számos ponton kritizálható a közbeszerzés szabályozása, további probléma, hogy a szabályokat sok esetben rosszul hajtják végre. A TI az új közbeszerzési törvénytől nem vár érdemi javulást. A TI jog vezetője úgy véli: van néhány támogatandó cél, ugyanakkor a bürokratikus terhek csökkentése, nem biztos, hogy az átláthatóságot fogja növelni. Jó irány, hogy az ajánlattevők szűkebb körben hivatkozhatnak az üzleti titokra, miként az is, hogy bővül a közbeszerzési adatbázisban közzéteendő közérdekű adatok köre. Gondot okozhat azonban, hogy az építési beruházásoknál 500 millió forintig nyílt verseny és hirdetmény közzététele nélkül lehet közbeszerzést kiírni. A nemzetbiztonsági beszerzések is megérettek a felülvizsgálatra, hiszen jellemzőek a zárt, verseny nélküli közbeszerzések, sokszor indokolatlanul használja ezt a kormány és az önkormányzatok. Gondot okoz a jogorvoslati díjak megemelése is, hiszen így megnehezítette az állam ennek a segítségnek az igénybevételét.

„A közbeszerzés lehetséges korrupció nélkül, mindannyiunk érdeke, hogy a pénzköltés minél hatékonyabban történjen meg”

– mondta beszédében Kéri Zoltán, a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese, majd hozzátette, hogy a kormány törekszik a közbeszerzési rendszer megtisztítására. Az új közbeszerzési törvény tervezetének vitája jelenleg is tart a parlamentben. A főosztályvezető-helyettes szerint nem a jogszabályi környezet a problémás, hanem ennek mindennapi megvalósítása.

A rendezvényen felszólaló Kállay László, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztés Központ igazgatója az abszorpció, vagyis a pénzfelszívási képesség problémájára hívta fel a figyelmet.

„Legtöbbször csak azt tartják szem előtt, hogy el kell költeni a pénzt, ez viszont háttérbe szorítja a szabályosság érvényesülését és a korrupció elleni küzdelmet. Ebben a periódusban további aránytalanság várható, mivel a források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani a magyar kormány”

– mondta Kállay.

MIRE JÓ A CIVIL KONTROLL? PÉNZT LEHET MEGTAKARÍTANI

A TI már korábban kidolgozta a civil kontroll egyik eszközét, az ún. integritási megállapodást (angolul: Integrity Pact), amelynek lényege, hogy egy független szervezet ellenőrzi a közbeszerzést a tenderdokumentáció elkészítésétől a végrehajtás utolsó fázisáig. A TI már több beruházásnál alkalmazta ezt a módszert, egyebek mellett több, XIII. kerületi beruházás esetében.  Palatka Lívia, a XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint amikor a kerület felújította a bölcsődéjét

„ezzel az eszközzel több 10 milliós nagyságrendű pénzösszeget sikerült megtakarítanunk.”

Az IP-t az Európai Bizottság is hasznos eszköznek tartja. A civil kontroll ugyanis elősegíti az EU pénzek felhasználásának tisztaságát, és ezáltal csökkentheti a beruházás költségeit. Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága arra kérte a magyar kormányt, hogy június 25-ig köteleződjön el az iránt, hogy néhány, uniós pénzből támogatott közberuházásról – ha a Bizottság úgy dönt –integritási megállapodást kössenek. Tas Máté, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának képviselője elmondta, hogy az Európai Bizottság 350 millió eurót szán erre a kísérleti projektre, a tervek szerint EU-s szinten mintegy 15-20 projektet támogatnak, amelyben használják az integritási megállapodást.

„Mivel Magyarországra igen nagy figyelmet fordítanak a rendkívül magas pénzmozgások miatt, esélyes, hogy egy-két nagyobb volumenű magyarországi projektet is kiválaszthatnak”

– mondta el Tas Máté.

A TI a kilátásban lévő projektet jó lehetőségnek tartja arra, hogy a magyar kormány – a Bizottság támogatásával és a civil szféra közreműködésével – egy konkrét eseten keresztül demonstrálja, hogy korrupció nélkül is lefolytatható a közbeszerzési eljárás.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!