A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. Mindez nem sikerülhetett volna Karsai Dániel és csapata nélkül, akik ügyvédként elejétől a végéig képviselték a TI-t, és oroszlánrészük volt a perek megnyerésében. A TI-nak az EMMI hosszas időhúzás után többezer oldalnyi kereshetetlen formátumú dokumentumot adott ki, amelyekből az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évnyi TAO-adat.
2017 márciusában a Transparency International Magyarország (TI) jogerősen pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) szemben. A korrupcióellenes szervezet a TAO-adatok nyilvánosságáért perelte a tárcákat, melyeknek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adniuk, hogy mely sportszervezetek melyik cégektől mekkora összegű támogatást kaptak.
Az EMMI felülvizsgálatot kért az ítélet ellen, de 2017 októberében a Kúria is a TI javára ítélt, és kimondta, hogy a TAO-támogatás közpénz. Ezzel hosszú ideje tartó vita végére került pont, mert a kormány a TAO-rendszer 2011-es bevezetése óta azt állította, hogy a TAO nem közpénz, és titkolták a kapcsolódó adatokat.
A Kúria ítélete után hónapokkal, 2018 elején az EMMI apránként és kereshetetlen formátumban adta át a TI-nak a kért TAO-határozatokat, amelyek tartalmazzák, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi pénzt adtak 2011 és 2016 között.
A korábbi feldolgozási kísérletek során kiderült, hogy a kiperelt több tízezer oldalnyi adat manuális feldolgozása mennyiségi korlátokba ütközik, ezért 2018 őszén a TI az Átlátszó rendelkezésére bocsátotta az EMMI-től kapott dokumentumokat, amelyekből Szedlák Ádám informatikus kereshető adatbázist készített egy szövegfelismerő program segítségével.
A TI által kiperelt, és az Átlátszó által feldolgozott TAO-adatok a https://taokereso.atlatszo.hu/ honlapon elérhetők.
Szűrhetünk közöttük cég, település, sportág vagy egyesület szerint, és készítettünk néhány keresőgombot is a – majd vélhetően legnépszerűbb – lekérdezéseknek: Felcsút, Puskás Akadémia, FTC, Veszprém, Videoton, OTP, Telekom.
A keresett szó beírása, vagy a fix keresőgombok megnyomása után megjelenik az oldalon, hogy hány találat van a megadott szóra a dokumentumokban. Láthatóvá válnak a keresett szót tartalmazó TAO-papírok releváns részei is, egy-egy irat nevére kattintva pedig megnyílik és átböngészhető az egész dokumentum.
Hatalmas munka volt az adatbázis elkészítése
Az EMMI-től kapott dokumentumok feldolgozásáról, és az így létrejött keresőről Szedlák Ádám a következőképpen számolt be: “Az adatbázis létrehozásához rengeteg munkát végeztünk, amire egy használható formátumban megkapott adatbázis esetében szükség sem lett volna.
A PDF-formátumban elérhetővé tett dokumentumok visszadigitalizálása mindig jár némi veszteséggel. A karakterfelismerő szoftver (Abbyy Finereader) helyükre tudja forgatni a ferde sorokat, újra tudja alkotni a táblázatokat, de egy felismerhetetlenné fénymásolt szövegrészlettel, hivatalos pecséttel felülütött, iktatószámmal felülírt dokumentummal, amit esetenként a lefűzőmappa füleivel és a nemzetiszín szalaggal együtt szkenneltek be, csak a mágia bír(na) el.
A feladatot nehezítette az adatbázis mérete. Az EMMI-től durván 8 gigabájtnyi adatot kaptunk, ez a szövegfelismerés és munka közben 38 gigabájtosra hízott – optimalizálni lehetett volna a fájlok méretén, de fontosabb volt a gyors munka -, ami szöveggé konvertálva 509 megabájtot foglal el.
Azt, hogy hány oldalnyi szövegünk van, megbecsülni is felesleges. A nagyságrendet segít meghatározni, hogy tudjuk, 510 fájlt kaptunk, amelyek átlagosan 150-200 oldalasok. Akad pár 4-10 oldalas dokumentum is, de százas nagyságrendben találtunk 400 oldalnál is hosszabb anyagokat. És ebből mennyi az értékes? Kétoldalanként két sor, amiből kiderül, hogy melyik évben milyen cég mennyi TAO-pénzt adott melyik sportegyesületnek.
A szövegfelismerés nem százszázalékos pontossága miatt ezt érdemes két helyen is ellenőrizni. Ha egy érdekes adatot találunk a szöveges formátumú adatbázisban, akkor a részleteket a PDF-ből kell hozzáolvasni. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem idézünk pontatlan adatokat.”
Felcsútnak többszáz milliót adtak állami cégek
Az évek során a legtöbb TAO-támogatás a focicsapatokhoz került, közülük pedig a legtöbb pénzt Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának csapata, a felcsúti klub kapta.
A most publikált adatbázis elkészülte után kigyűjtöttük belőle, hogy kik és mennyi TAO-pénzt adtak Felcsútnak 2011 és 2016 között. Nincs nagy meglepetés: állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt a Puskás Akadémiába.
A 2011/12-es idényben az állami tulajdonú MMBF Földgáztároló Zrt. volt a legbőkezűbb szponzor közel 255 millió forinttal, de adott 250-et Simicska Lajos Közgépje, egy ahhoz köthető környezetvédelmi cég 240-et, valamint 161 és 92 milliót a részben állami tulajdonú MOL Nyrt. két leányvállalata.
A 2012/13-as szezonban Felcsútra került TAO-pénzek valamiért nincsenek benne az EMMI-től kapott dokumentumokban, s ezáltal az adatbázisban sem szerepelnek.
A 2013/14-es idényben azonban a MOL 693 millió forintot, két leányvállalata 297 és 198 milliót, a közbeszerzésbajnok Duna Aszfalt 99 milliót, az Erzsébet-utalványokat forgalmazó állami cég 92 milliót, az OTP egyik leánycége közel 68 milliót, a Mészáros Lőrinc nevét viselő, szintén többszörös tendergyőztes Mészáros és Mészáros Kft. közel 40 milliót, Orbán Viktor édesapjának cége pedig 34,5 millió forint közpénzt adott a felcsúti focira.
A 2014/15-ös szezonban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 671 millió forintot, a Szíjj résztulajdonában lévő Hódút Freeway Kft. 238 milliót, és az akkor még csak Szíjjhez köthető, de ma már birtokában lévő Tief Terra Kft. 67 millió forint TAO-támogatást adott Felcsútnak. Emellett a MOL leányvállalata 605 millió forintot, az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft. 278 milliót, Mészáros Lőrinc építőcége 183 milliót, a miniszterelnök édesapjának Dolomit Kft.-je pedig közel 109 millió forint közpénzt irányított a Puskás Akadémiához.
A 2015/16-os idényben a Mészáros és Mészáros Kft.-n keresztül érkezett Felcsútra 544,5 millió forint, Mészáros vasútépítő cége, az R-Kord Kft. pedig 39,6 milliót küldött. Emellett Szíjj László barátjának és üzlettársának, Varga Károlynak egyik cége, a szintén sok közbeszerzést nyerő Hódút adott 445,5 milliót, a szintén Varga érdekeltségébe tartozó Vakond Kft. és Magyar Vakond Kft. pedig 191 és 29,7 milliót. A Dolomit Kft.-től ebben az idényben 99 millió forint érkezett.
Arról már 2018 nyarán, az MLSZ-től kiperelt TAO-papírok alapján beszámoltunk, hogy ez a tendencia folytatódott a 2016/17-es és a 2017/18-as idényben is: akkor is állami és kormányközeli cégek tolták a pénzt Felcsútra és a többi NER-kedvenc focicsapatnak is.
Mire jó a most publikált adatbázis?
TAO-támogatást nem csak futballklubok, hanem más látványcsapatsport-egyesületek is kaphatnak. A TI által az EMMI-től kiperelt, és az Átlátszó által kereshetővé tett dokumentumok sem kizárólag a focira vonatkoznak: megtalálhatóak köztük a különböző jégkorong, kézilabda, kosárlabda és vízilabda csapatoknak juttatott TAO-pénzek adatai is.
Az adatbázisban lehet keresni sportág, egyesület, település és cégnév alapján is.
Pár gombnyomás után kiderül, hogy adott falu/város kézi-, kosár-, hoki-, póló- vagy focicsapatának melyik cégek mennyi pénzt adtak; vagy egy bizonyos cég milyen kluboknak mekkora összegű TAO-t juttatott.
Bízunk benne, hogy újságírók és a sport vagy közügyek iránt érdeklődő civilek, helyi lakosok is aktívan keresgélni fognak a közzétett dokumentumokban, és sok érdekes információt találnak az adatbázis segítségével.