Skip to content

Átláthatóbb önkormányzatok? Számonkértük az ígéreteket

Átláthatóbb önkormányzatok? Számonkértük az ígéreteket

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának alapkövetelményeit. A kampányban a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Az önkormányzati ciklus feléhez érkezve a kezdeményezők átvizsgálták, mi teljesült ebből a gyakorlatban: elérhetőek-e az önkormányzat legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, szerződések, közbeszerzési adatok, költségvetések, vagyonnyilatkozatok stb.) a helyi honlapokon kereshető, feldolgozható formában?

A választások után több önkormányzat napirendjére tűzte az átláthatóság ügyét. Néhány helyen az új SZMSZ-ben tűntek fel a minimumprogram (a hatályos törvényi szabályozásnál részletesebb) szempontjai. Máshol, mint az egyhangúlag megszavazott budapesti döntésnél az önkormányzatok határozatban köteleződtek el a nyitottság mellett, és lefektették a szabályozási feladatok ütemtervét. A szabályozás folyamatát a kezdeményezők kiindulási alapként szolgáló mintarendelettel is segítették.

A koronavírus-járvány önkormányzati „rendkívüli állapota” idején a téma háttérbe szorult, hiszen ekkor a polgármesterek gyakorolták a testületek jogköreit. A csökkentett módú működés mellett a csatlakozók visszajelzései alapján leginkább a hivatali apparátus ellenállása, a dedikált felelős hiánya és az informatikai rendszerek elavultsága okoztak nehézségeket a vállalások teljesítése során. Emellett több helyen politikai konfliktusokat generált a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, vagy a politikai hitbizománynak számító helyi cégek átláthatóbbá tétele is. Máshol a hatalomra kerülő koalíciók belső feszültségeinek áldozatává vált az átláthatóság ügye.

Annak érdekében, hogy jobban megismerjük, teljesülnek-e az Ez a Minimum! vállalásai, tavaly ősszel egy több mint 40 szempontból álló audit szempontrendszert dolgoztunk ki a minimumprogram alapján. Az értékelés fókuszába itt már nem az elköteleződés módja és a szabályozás folyamata, hanem az adatok tényleges hozzáférhetősége került. A szempontrendszert használva először 17 olyan önkormányzatot értékeltünk, ahol képviselő-testületi döntés született az Ez a Minimum! program megvalósítására, vagy ahol a testületben jelentős számban (hárman vagy annál többen) foglalnak helyet az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó képviselők. Ennek eredményét első körben csak a vizsgált önkormányzatokkal osztottuk meg, akiknek felhívtuk a figyelmüket arra, hogy idén tavasszal már nyilvános felmérésre kerül sor. A módszer több önkormányzat esetében is működött, ezek az elmúlt fél évben jelentősen javítottak a közzétételi gyakorlatukon.

Idén március és április hónapokban egységes szempontrendszer alapján az Ez a Minimum! programot kezdeményező három civil szervezet 30 nagyváros és fővárosi kerület közzétételi gyakorlatát értékelte. A vizsgált önkormányzatok között egyaránt voltak ellenzéki és kormánypárti vezetésűek, és az Ez a Minimum! programot vállaló települések mellett olyan városokat is ellenőriztünk, amelyek nem írták alá a programot. Fontos látni, hogy bár a vizsgált városokban lakik Magyarország polgárainak a harmada, ez a 30 település a több mint 3150 magyar helyhatóságnak számszerűen kevesebb, mint 1 százalékát alkotja. Tőlük, azaz a legnagyobb, legtöbb erőforrással gazdálkodó önkormányzatoktól várható el leginkább, hogy példát mutassanak az átláthatóság területén, megfeleljenek a törvényi elvárásoknak és azon felül is teljesítsék a nyitottság 21. században elvárható minimumát.

A felmérés során azt vizsgáltuk, hogy elérhetőek-e a vizsgálat időpontjában az Ez a Minimum! programban szereplő adatkörök („adattartalom”), illetve ezeket kereshető, géppel olvasható, közérthető formában teszik-e közzé („közzététel módja”). Ehhez részletes, 42 szempontból álló, nyilvános szempontrendszert használtunk. Az értékelést módszertani útmutatás segíti, ezt alapul véve egy képviselő vagy hivatali dolgozó is ellenőrizheti, hogy a települése honlapja milyen mértékben felel meg az Ez a Minimum! elvárásainak.[1]

Az egyes szempontoknál megszerezhető maximális pontszám a szempont fontosságát mutatja: 4 pont járt a törvény által előírt és kiemelkedően fontos adatkörökért, 2 pont a komplexebb, gyakorlati fontossággal bíró adatközzétételekért és 1 pont volt adható azoknál az adatoknál, amelyeket a közzétételre vonatkozó törvényi szabályokon felül ír elő az Ez a Minimum! program. A szempontok hat témakörbe sorolhatóak, ezek közül a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó „Nyilvános Működés” a legnagyobb súlyú. Összesen 80 pontot lehetett szerezni. A felmérés megállapításait és ajánlásait tartalmazó összefoglaló jelentést és a részletes értékelést a nyilvánosságra hozatalt megelőzően megküldtük az érintetteknek.

blank

A vizsgált települések jól teljesítettek a döntéshozó testületeik (képviselő-testület, bizottságok) működésének átláthatósága terén, és általában elérhetőek voltak költségvetési gazdálkodásuk főbb adatai. Bár szerencsére egyre elterjedtebb, hogy a helyi döntéshozók vagyonnyilatkozatai a honlapon is elérhetőek, ez nem törvényi előírás, így ott, ahol nem csatlakoztak az Ez a Minimum! programhoz és nem tettek erre vonatkozó extra vállalást, a dokumentumok általában továbbra is csak körülményes adatigényléssel ismerhetők meg. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú vállalatok átláthatósága terén egyaránt súlyos hiányosságok tapasztalhatóak mind az Ez a Minimum! programot vállaló, mind pedig az ilyen vállalást nem tevő önkormányzatoknál.

A felmérésben használt szempontrendszert vette alapul közzétételi gyakorlatának javítására számos olyan település, ahol a polgármester vagy a testületi többség csatlakozott az Ez a Minimum! kezdeményezéshez. Így nem meglepő, hogy a felmérésben ezek a települések értek el jobb eredményt, az elérhető 80 pontból ők átlagosan 52-t szereztek meg. A felmérést rajtuk kívül 13 (vegyesen ellenzéki és kormánypárti) önkormányzat honlapján is elvégeztük, az ő eredményük átlaga 42 pont volt.

blank

A kimagasló eredményt elért önkormányzatok közül többen az Ez a Minimum! programot alapul véve komoly lépéseket tettek az átláthatóság növelésére. Ezek alapján kiemelkedő Baja, valamint a budapesti XI. kerület (Újbuda), XIV. kerület (Zugló), I. kerület (Budavár), VI. kerület (Terézváros), valamint VIII. kerület (Józsefváros) átláthatósági teljesítménye. Ezek a jó példák tekinthetők a program legnyilvánvalóbb sikereinek, konkrét technikai megoldásaikkal is példát mutatva azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék átláthatóbbá tenni a működésüket.

Jó gyakorlatok azonban fellelhetők máshol is: felmérésünkben átlag feletti eredményt ért el az Ez a Minimum! programhoz nem csatlakozó fideszes vezetésű Székesfehérvár és példamutató az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó ellenzéki képviselők kezdeményezésre a fideszes polgármester által létrehozott szerződéstár a felmérésben nem szereplő Szekszárdon. Az átláthatóság megteremtése kizárólag politikai akarat és napi szintű, jól szabályozott hivatali munka kérdése, amely ugyanakkor elengedhetetlen a helyi önkormányzás iránti társadalmi érdeklődés és bizalom megőrzéséhez nemcsak a nagyvárosokban, hanem az ország minden településén. Az Ez a Minimum! programot útjára indító három civil szervezet a vállalások számonkérésével, a közzétételi gyakorlat rendszeres felmérésével, valamint szakmai konzultációval ehhez kívánt hozzájárulni.

Kapcsolatfelvétel az Ez a Minimum! kezdeményezőivel: ezaminimum@k-monitor.hu

[1] Ez a szempontrendszer ugyanakkor csak nagyvárosi-kerületi szinten fogható fel minimumprogramként, kisvárosi-községi szinten több szempont nem releváns, vagy nem megkövetelhető. Tapasztalataink szerint a legtöbb magyar településen alapvető hiányosságok vannak még a törvényi közzétételi kötelezettségek teljesítését illetően is.

[2] Budapest VIII. kerület honlapja a felmérés óta megújult, az eredmény a korábbi honlap közzétételi gyakorlatát veszi alapul.

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó dokumentumok

Kapcsolódó hírek

A demokratikus közéletnek, a közügyek szabad megvitatásának az alapja, hogy bárki hozzáférhet a közérdekű...
×