Skip to content

Átláthatatlan a lobbizás Európa szerte – Magyarországon a legrosszabb a helyzet

Átláthatatlan a lobbizás Európa szerte – Magyarországon a legrosszabb a helyzet

A lobbizás sem Magyarországon, sem Európában nem sikersztori, a közhatalmi döntéshozók az Európai Unió számos országában és az uniós csúcsintézményekben is könnyen és ellenőrizetlenül befolyásolhatóak – ezt állapította meg a Transparency International (TI) Berlinben működő központi titkársága. A TI az Európai Unió 19 tagállamában és az Unió három csúcsszervében – az Európai Tanácsban, az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban – vizsgálódott.  Magyarország a 19-es lista utolsó helyén végzett, aminek két fő oka van: hazánk nem szabályozza a lobbizást és a kormánynak példátlan túlhatalma van.

Lobbi térkép 1

A Transparency International Berlinben működő központi titkársága ma hozta nyilvánosságra a lobbizás gyakorlatáról az Európai Unió 19 tagállamában és az Unió csúcsintézményeiben készített kutatását.1 (A korrupció ellen világszerte küzdő civil szervezet arra kereste a választ, hogy az érdekérvényesítés rendszere átlátható-e a vizsgált országokban és intézményekben, valamint nyilvánosan hozzáférhetőek-e a lobbizásra vonatkozó információk. Az Európai Bizottság támogatásával készült tanulmány megállapítja, hogy a lobbizás a vizsgált országok zömében vagy teljességgel szabályozatlan, vagy a gyenge szabályozás elégtelen végrehajtással párosul. Emiatt a lobbisták Európa-szerte szinte akadálytalanul és átláthatatlanul befolyásolhatják a döntéshozókat, mind a tagállamokban, mind az uniós csúcsintézményekben.

“Az Európai Unió és a tagországok vezetőinek az elmúlt években súlyos, a polgárok mindennapi életét is komolyan befolyásoló gazdasági döntéseket kellett hozniuk a válság kezelésére. A polgároknak joguk van tudni, hogy választott vezetőik a polgárokért, az országuk és az Unió javát szem előtt tartva cselekedtek, vagy néhány kivételezett gazdasági szereplő érdekében jártak el”

– fejtette ki a kutatási jelentést bemutató brüsszeli sajtótájékoztatón Elena Panfilova, a Transparency International globális alelnöke.

A lobbizás az európai demokráciákban egyébként megszokott jelenség, a kormányoknak és a törvényhozásnak azonban egyértelmű szabályokkal kellene megkülönböztetnie a megengedett és a tiltott érdekérvényesítést. Ellenkező esetben a nagyhatalmú üzleti csoportok, bennfentes kapcsolataikat a saját hasznukra kihasználva befolyásolhatják a politikai döntéseket.

Rossz, gyengébb és kiábrándító teljesítmények Európa-szerte

A TI a 19 vizsgált EU tagállam és a három uniós csúcsintézmény átlagában a közhatalmi döntéshozatal illetéktelen befolyásolással szembeni védettségét a megszerezhető 100 pontból mindössze 31 pontra értékelte. Szlovéniának elég volt 55 pont az első helyhez, ami az országban nemrég elfogadott új lobbitörvénynek köszönhető. Magyarország, 14 ponttal, az utolsó helyen végzett, a kutatás szerint tehát Magyarországon a legátláthatatlanabb a lobbizás és itt ölti a legnagyobb méreteket az illetéktelen befolyásszerzés. A régi EU tagállamoknak sincs okuk büszkélkedni, Németország például csak a 14. lett. A válság sújtotta Olaszország, Portugália és Spanyolország pedig csak kicsivel teljesített jobban, mint a sort záró Magyarország és Ciprus. Az uniós intézményeknek is bőven lenne hova fejlődni, hiszen az Európai Bizottság csupán 53 pontot ért el, miközben az Európai Tanács 19 pontos teljesítménye még az Európai Parlament kiábrándító 36 pontját is messze alulmúlja.

Lobbying_map2_final

A TI kutatásából kiderül, hogy a lobbizás sokszor az úgynevezett forgóajtó jelenségben, nyilvánul meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások között akadálytalan az átjárás. A forgóajtó effektust egyetlen vizsgált EU-tagállam és Brüsszel sem tiltja átfogóan, ráadásul a parlamenti képviselőkre különösen megengedő a szabályozás. Bár az uniós és a nemzeti parlamenti képviselőkre az elvtelen lobbizás elsődleges célszemélyeiként tekintenek, jóformán sehol nem tiltják a szabályok, hogy a képviselők és a kormánytagok a közhatalmi megbízatásukat várakozási idő („cooling-off period”) nélkül jól jövedelmező üzleti állásra cseréljék. A parlamenti képviselőkkel való kivételezésben a legkirívóbb Franciaország, Portugália és Spanyolország esete: ezekben az országokban a törvényhozás tagjai a mandátumuk idején is jogosultak lobbistaként és tanácsadói munkakörökben dolgozni.

„Az átláthatatlan és ellenőrizetlen lobbizás a legsúlyosabb korrupciós kockázatok közé tartozik”

– mondta Elena Panfilova, a TI alelnöke, aki felszólította az EU tagállamait és a brüsszeli intézményeket, hogy „haladéktalanul dolgozzanak ki megfelelő szabályokat a tisztességes érdekérvényesítés biztosítása érdekében”.

Lobbizás Magyarországon – nem az átláthatóságnak való vidék

Az európai lobbikutatás Magyarországra vonatkozó fejezete a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) által a lobbizás magyarországi helyzetéről készített tanulmányán alapult. A TI Magyarország a tavaly októberben nyilvánosságra hozott tanulmány bemutatásakor arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormányok korrupció elleni teljesítménye huzamosabb ideje siralmas. A korrupció ellen küzdő szervezet szerint ez nagyban csökkenti az átlátható és elszámoltatható érdekérvényesítési rendszer kialakításának az esélyét. Rontja a kilátásokat, hogy a második Orbán-kormány (2010 és 2014 között) módszeresen meggyengítette a végrehajtó hatalmat korlátozni hivatott jogállami intézményeket, így mára a fékek és ellensúlyok rendszere jóformán megszűnt. Ennek hatására a már korábban is burjánzó korrupció központosítottabb formát öltött. Mindez megkönnyíti és intézményesíti az átláthatatlan és nem számonkérhető lobbizás gyakorlatát.

A most nyilvánosságra került európai lobbikutatás rávilágított arra, hogy a jogállami normák semmibevétele és a lobbizás átláthatatlansága szorosan összefügg. Komoly jelzés, hogy a kutatás alapján készült összesített listán Magyarország 19 vizsgált EU tagállam közül az utolsó helyen végzett. Magyarország gyenge teljesítményét részben az magyarázza, hogy a magyar parlament az elmúlt években számos, visszaélésekre alkalmat adó, ilyenformán a korrupciót legalizáló törvényt fogadott el. A parlamenti képviselőket hazánkban sem korlátozzák etikai szabályok, a közszférában dolgozók meglévő etikai kódexei pedig hatástalannak bizonyultak a korrupció letörésében. Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarország sem dolgozott ki megfelelő szabályozást a forgóajtó jelenség kivédésére, továbbá az országnak soha nem volt hatékony lobbiszabályozása. Ezt tetézi, hogy az üzleti élet szereplői vonakodnak élni az önszabályozás eszközeivel, és a lobbiszervezetek sem alkották meg a saját etikai kódexeiket.

Rendszerszintű korrupció – tág tér nyílt a közhatalom illetéktelen befolyásolására

A már 2010 előtt intézményesült korrupció az Orbán-kormány alatt központosítottabbá és rendszerszerűvé vált. A közhatalom és egyes üzleti csoportok összefonódása révén nemegyszer testre szabott jogszabályok születnek, amelyek a kormánnyal illetéktelenül szoros kapcsolatot ápoló közeli bennfenteseket részesítik előnyben. A TI Magyarországnál úgy vélik, a Quaestor-ügy az átláthatatlan érdekérvényesítés újabb esete: nem tudható például, ki lobbizott kinél azért, hogy sokmilliárd forintnyi közpénz egy kockázatos magánbefektetői társasághoz kerülhessen.

A korrupcióellenes szervezet szerint a kormány módszeresen szűkíti az információszabadságot, elsőként felszámolta az adatvédelmi ombudsmani intézményt és bevezette a közadat igénylés megtagadását megkönnyítő „számlaszintű adatkérés” fogalmát. Az átláthatóságot gyengítő törvények sora tavaly tovább bővült. A kormánytöbbség évtizedekre titkosította a Paks II. beruházást, és idén januártól azt sem lehet megtudakolni, hogy egy kaszinótulajdonos melyik focicsapatnak mekkora összegű – az adományozó által fizetendő adót csökkentő – támogatást nyújtott.

„Miközben a kormány egyre átláthatatlanabb módon hoz a hozzá közel álló üzleti és magánérdekeket előnyben részesítő döntéseket, a korrupció elleni friss kormánystratégia-tervezet a kockázatok körében szót sem ejt a lobbizásról”

– adott hangot aggodalmának Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője, aki kiemelte: a TI a stratégiát kritizáló észrevételeiben is átfogó lobbiszabályozás kidolgozására kérte a kormányt.

Mit lehet tenni?

A korrupció elleni szervezet szerint elengedhetetlen, hogy az állam ténylegesen ellenőrizze a parlamenti képviselők és a közpénzek sorsáról döntő más közhatalmi tisztségviselők lobbikapcsolatait. Az állami alkalmazottakat arra kell kötelezni, hogy részletes és nyilvánosan hozzáférhető jelentést készítsenek a lobbistákkal fenntartott kapcsolataikról. A lobbitevékenység ellenőrzésére pedig új, a kormánytól független lobbihatóságot kell felállítani.

A Transparency International berlini központi titkárságának európai lobbikutatása itt érhető el, a TI Magyarország által a magyarországi lobbizásról készített tanulmány magyarul itt míg angolul  itt érhető el.

1 A kutatás az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre és az Európai Tanácsra, valamint az alábbi 19 EU tagállamra terjedt ki: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.


A kutatás módszertana

A TI berlini titkárságának kutatói tíz szempont alapján értékelték a közhatalmi döntéshozatal átláthatóságát és pártatlanságát, továbbá az érdekérvényesítés etikai megfelelőségét.Ezután a részterületek eredményei alapján osztályozták az országok és az EU intézmények lobbizási gyakorlatát. A most közzétett elemzés azt vizsgálja, hogy megismerhetőek-e a közérdekű adatok, terheli-e bejelentési kötelezettség a lobbistákat és ennek teljesítését megfelelően ellenőrzik-e, valamint azt, hogy a közhatalmi döntéshozóknak számot kell-e adniuk a nyilvánosság előtt a lobbikapcsolataikról. A lobbizás etikusságát a közhatalmi dolgozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigora és a közszféra, valamint a lobbiszervezetek etikai kódexeinek a minősége alapján osztályozták. A döntések pártatlanságára pedig abból következtettek a kutatók, hogy a közhatalmi folyamatokban érvényesül-e az esélyegyenlőség.

Címkék: Lobbizás

Kapcsolódó hírek

A lobbizás olyan kísérletekre utal, amikor érdekcsoportok a kormány, jogalkotók vagy szabályozó hatóságok döntéseit...
×