Mindössze pár héttel az április 3-i parlamenti választásokat követően kezdte meg az Állami Számvevőszék a 2021. tavaszán, az Európai Unió által elkaszált civilellenes törvény helyébe lépett szabályozás alapján a „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző” civil szervezetek ellenőrzését. A Transparency International Magyarország most közérdekűadat-igényléssel fordult az állami szervezethez annak érdekében, hogy felderítsük az újabb vegzatúra hátterét. 

2021. áprilisában vonta vissza a magyar kormány azt a civilellenes törvényt, amely „külföldről finanszírozott szervezetként” bélyegzett meg minden olyan civil szervezetet, ami egy évi minimálisnak tekinthető összeg felett részesült külföldről származó támogatásban. Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állammal szemben, melynek végén az Európai Bíróság egyértelműen kimondta, hogy a civileket orosz mintára megbélyegző törvény szembemegy az uniós joggal.

Bár a szabályozás az Unió előtt elbukott, a magyar állam nem volt rest megtalálni az új módszert a céljainak elérésére, hiszen 2021. tavaszától az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kapta meg a nemes feladatot, hogy ellenőrizze az új törvény szerint már „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző” civileket. Az új kategóriába elviekben a szabályozás szerint minden olyan szervezet beletartozik, melynek a mérlegfőösszege meghaladja az évi 20 millió forintot, de így is kérdéses, hogy az ellenőrként fellépő ÁSZ milyen szempontok szerint választja ki az ellenőrzésre érdemeseket. 

Az ÁSZ-eljárás tisztázatlan pontjainak a feltárása érdekében a TI Magyarország közérdekűadat-igénylést nyújtott be az állami szervhez. Többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy az ÁSZ mely, „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző” szervezetek vizsgálatát kezdte meg, illetve zárta le, az ellenőrzéseket milyen, az ÁSZ által erre a célra összeállított ütemterv alapján végzi, valamint az állami szerv pontosan milyen szempontrendszer alapján választotta ki a szerinte ellenőrzésre érdemes civil szervezeteket. 

A Transparency International Magyarország a jogszabály elfogadásakor és most, az ellenőrzések elindításakor is úgy véli, hogy a magyar kormánynak és a szolgálatában álló Állami Számvevőszéknek semmi keresnivalója nem lenne a tőle független civil szektor háza táján. A TI Magyarország tiltakozik és elítéli az újabb állami civilellenes nyomásgyakorlást, egyúttal örömmel áll az ÁSZ ellenőrzése elé, miután szervezetünk egyrészről semmilyen állami támogatásban nem részesül, másrészről közhasznúsági jelentését a honlapján évről évre nyilvánosan közzéteszi.