A Legfelsőbb Bíróság elnökének választása kapcsán a Transparency International magyarországi tagozata felhívja a döntéshozók figyelmét a hazai bírósági rendszer igazgatási, átláthatósági és számonkérhetőségi problémáira.

Bár Magyarországon statisztikailag kimutatható bírósági korrupcióról nem beszélhetünk, az EBRD és a Világbank által 2005-ben végzett kutatás 2002 és 2005 közötti folyamatokat vizsgálva a bíróságok teljesítményének és korrupciós megítélésüknek romlásáról tudósít. Fleck Zoltán „Az igazságszolgáltatás 10 éve” című kéziratában idézi az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által 2005-ben megrendelt felmérés eredményét, amely szerint a válaszadók 20%-a gondolja, hogy Magyarországon lehet korrupcióval befolyásolni egy bírósági döntést. A zárt, egyéni hatalmi érdekek által is motivált rendszer működése nem egységes, és sok helyen nem hatékony. A bíróságok működése nem átlátható, számonkérhetőségükre a jelenlegi szabályozás és igazgatási struktúra mellett nincs mód; a kutatók által kimutatott problémák mielőbbi kezelése a bírósági igazgatási rendszer reformját igényli.

Az igazságszolgáltatási korrupció jogállamban elfogadhatatlan jelenség, mert ezen keresztül veszélybe kerül az igazságszolgáltatásba vetett bizalom. A demokratikus működésre és a gazdasági növekedésre kedvező hatást gyakorol a bíróságok határozott, következetes és szigorú ítélkezési gyakorlata: a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél a megfelelő visszatartó erőt alakíthatja ki, amely tevékenységnek közvetett, de nagyon súlyos hatása van az ország gazdasági helyzetére és a nemzeti jövedelemre.

A Transparency International Magyarország javaslatai:

• a munkaerő-felvétel és karrierépítés folyamatában alkalmazott objektív feltételek kötelező érvényűvé alakítása és nyilvánossá tétele a munkaerő-felvételi eljárást megelőzően;
• az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételének módosítása úgy, hogy a Tanács által ellenőrzött vezetők annak ne lehessenek tagjai;
• az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működését tegyék átláthatóvá és nyilvánossá;
• a bírói testületen belüli munkaterhelést kiegyensúlyozottá és igazságossá tenni annak érdekében, hogy a fontos ügyeknek kellő figyelmet lehessen szentelni. Ez jelenjen meg a bírók értékelésében is, kevesebb hangsúlyt fektetve a statisztikákra a túlterhelt bíróságokon;
• bírósági iratok megismerhetőségének biztosítása a sajtó munkatársai és a kutatók számára. Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása az érdemi ellenőrzés akadályává vált;
• a nagyon kevés bíróval működő helyi bíróságok esetében különösen nagy hangsúlyt helyezni a külső befolyásolás elkerülésének lehetőségére;
• bírói karrierrendszer átalakítása az ítélkezői karrier támogatásával, vezetői kinevezések átláthatóvá tételével;
• a bírói testületen belül egyértelmű etikai normák bevezetése, amelyek megfelelő iránymutatást adnak az felajánlott (akár csekély értékű) ajándékok elfogadására;
• a Bíróképző Akadémia korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos képzés iránti törekvéseit prioritásként kezelni;
• az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tegyen sürgős lépéseket annak megelőzése érdekében, hogy az esetleges korrupciós esetek rejtve maradjanak a bírói testületen belül. (Azaz stratégiára van szükség a korrupcióellenes küzdelemhez, a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra kell hozni, és szükség szerint további kutatásokat kell végezni a korrupció lehetséges kockázatainak és forrásainak felmérésére);
• az OIT adatbázisának erősítése. Az OIT adatbázisa jelentős lehetőséget biztosít az átláthatóság növeléséhez, következésképpen az adatbázis építése olyan erőfeszítés, amelynek – pénzügyi tekintetben is – elsődleges fontosságot kellene tulajdonítani.