Hogyan változtatott a járvány az álhírek terjedésén? Miként függ össze sajtószabadság és a korrupció? Milyen eszközökkel tudnak fellépni a civilek az álhírek terjedése ellen? A Transparency International Magyarország „Közös értékeink” projektjének nemzetközi workshopján egyebek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. A program keretében Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, és Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója tartottak előadást.
A COVID-19 világjárvány miatt az Európai Unió tavaly példátlan kihívással és tragikus veszteségekkel nézett szembe. A helyzetet súlyosbította, hogy világszerte álhírek terjedtek a járványról, amelyek aláásták a járvány elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind uniós, mind nemzeti szinten. A 2021. június 28-án tartott workshopon többek között arra kerestük a választ, hogy miként küzdhetnek a civil szervezetek az álhírek ellen ezekben a nehéz időkben, mit tehetnek a dezinformációs kampányok megállítása érdekében, esetleg vannak-e számukra elérhető eszközök.
Krekó Péter a civilekkel szembeni dezinformációs hadjáratról tartott előadást. A beszámolójában kiemelte, hogy a járványhelyzetben a hatalmon levők feladata a világos tájékoztatás, annak elmaradása súlyos következményekkel járhat. A koronavírus-járvány során a demokráciákban, az államban, médiában való bizalom megingott az állampolgárok részéről. Magyarországon maga a politika és a kormánymédia vált a dezinformáció forrásává, melynek kereszttüzében gyakran a civil szervezetek állnak. Előadása végén kiemelte, hogy
amikor egy szervezetet dezinformációs támadás ér, a legfontosabb, hogy az erkölcsi tartását megőrizve reagáljon, ezt értékelni fogja a közönsége is.
Martin József Péter a sajtószabadság és a korrupció összefüggéseit vizsgálta előadásában. Rámutatott, hogy a korrupció terjedésével a független média helyzete is romlik, miközben a korrupcióval kapcsolatos hírek fogyasztása befolyásolja a korrupció felfogását. Ha a független média tere szűkül, kevesebb erőforrás áll rendelkezésre a korrupció feltárására, így a médiafogyasztókhoz sem jutnak el ezek az esetek. A befogadást az is akadályozza, hogy a korrupcióval kapcsolatos hírek egyre kevésbé érik el a médiafogyasztók ingerküszöbét, ez gyakorta a téma bonyolultságából fakad.
Az előadások után interaktív kérdések megválaszolásával oszthatták meg tapasztalataikat a résztvevők. Kiderült, hogy a résztvevők leginkább a közösségi médiában, azt követően leggyakrabban a televízióban találkoztak álhírekkel. A járványhelyzet mellett a bevándorlással kapcsolatos információkat övezik elsősorban álhírek a válaszadók tapasztalatai szerint. A résztvevők súlyos problémaként értékelték, hogy a civil szervezetek állításait gyakran szándékosan torzítják. A workshop egyik fontos témája volt, hogy mikor szükséges fellépni a dezinformációs támadásokkal szemben, ha egy szervezet maga is áldozattá válik. A jelenlevő szakértők egyetértettek abban, hogy akkor érdemes reagálni a vádakra, ha a hamis információ széles körben megosztásra került a tömegmédiában.