Skip to content

A Transparency International Magyarország a parlamenti jelöltek választási kampányelszámolásait kéri a Magyar Államkincstártól

A Transparency International Magyarország a parlamenti jelöltek választási kampányelszámolásait kéri a Magyar Államkincstártól

A Transparency International Magyarország, közösen a K-Monitorral és a Political Capital-lel, 2022-ben is fellép a választási kampánykiadások áltáthatóságáért. Ezért, a közterületi plakátokra elköltött kampánypénzek vizsgálata, és a választásokon részt vevő pártoknak megfogalmazott nyílt levelünk mellett most közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Magyar Államkincstárhoz azt kérve az állami szervtől, hogy hozza nyilvánosságra az egyes jelöltek kampányszámláit, valamint a szabálytalan kampányköltések visszafizetését elrendelő határozatait. Amennyiben a MÁK nem tesz eleget az adatékérésünknek, pert indítunk az általunk kért információk nyilvánosságáért. 

A Transparency International Magyarország, együttműködésben a K-Monitorral és a Political Capital-lel idén is vizsgálja az április 3-i parlamenti választásokat megelőző kampány költéseit, és több módon is igyekszünk rávenni az érintett politikai szereplőket arra, hogy tisztázzák a kampányköltések pontos összegét. Azt már a választások előtt közzétett gyorsjelentésünkben megállapítottuk, hogy a közterületi hirdetésekben a kormányoldal nyolcszoros túlerőben volt a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogással szemben. Ha a plakátköltéseket listaáron számoljuk, akkor a kormányoldal üzeneteinek terjesztése több mint 3,5 milliárd forintba került, ami többszörösen meghaladja azt az összeget, amit a pártok a törvény értelmében a teljes kampányukra, tehát nemcsak az óriásplakátokra költhetnek. Amennyiben pedig akár a Fidesz, akár bármely más párt a listaárnál olcsóbban jutott hirdetési lehetőséghez, akkor tiltott pártfinanszírozás valósult meg, ami a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében törvénysértésnek minősül.

Bár sokkalta halványabban, mint a 2014-es és a 2018-as választások alkalmával, de az idei kampány során is megjelentek az állami támogatások lenyúlására létrejött, magukat tényleges politikai tevékenységet végző pártként beállító kamuszervezetek. A Gödény György nevéhez köthető Normális Élet Pártja klasszikus kamupárt, amely a nullával egyenértékű kampányaktivitásának megfelelően az 1 %-os küszöböt sem érte el. Gattyán György pártja ugyan megugrotta az 1 %-os küszöböt, ettől azonban a Megoldás Mozgalom szintén kamupártnak minősül, hiszen semmiféle valós politikai célja nincs és nem is volt. A kampánykiadások ellenőrzése az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata, ám az ÁSZ vizsgálatát kamupártok, és más mandátumhoz nem jutott pártok esetében csak valamely másik párt kezdeményezheti. Annak érdekében, hogy az ÁSZ legalább a minimumot megtegye, egy nyílt levélben emlékeztettük a pártokat, hogy ez a labda az ő térfelükön pattog.

A pártokat egyszersmind arra is felszólítottuk, hogy ugyan hozzák már nyilvánosságra az összes kampányelszámolásukat, ezzel ugyanis egyszer s mindenkorra véget lehetne vetni a bizonytalanságoknak és tisztázni lehetne, hogy miből és mennyit költöttek az egyes politikai szereplők. A felhívásunknak eddig egyetlen párt sem tett eleget, pedig már majdnem három hete megkapták a nyílt levelünket.

Legújabb akciónkkal pedig az államkincstártól kértük az egyes jelöltek kampányszámláit és azokat a határozatokat, amelyekkel a kincstár a szabálytalan kampányköltések visszafizetését rendeli el. A kincstár számára mindez nem lehet meglepő, a 2014-es és a 2018-as választás után is kértük ezeket az adatokat, ám a kincstár önként sosem tett eleget a kérésünknek, ezért amennyiben a MÁK folytatja az eddigi gyakorlatát, újból pert kell indítsunk az állami szervvel szemben. Ezeket a pereket minden bírói fórum előtt megnyertük, és nincsen kétségünk afelől, hogy ha arra kerül a sor, megint nyerni fogunk. Bízunk azonban abban, hogy az államkincstár levonta a korábbi perek tanulságait és idén jogi eljárás nélkül is hajlandó átadni az általunk kért adatokat.

Kapcsolódó hírek

„A kormány nagy horderejűnek szánt korrupció elleni lépésként kidolgozta a közérdekű bejelentők védelmét szabályozó...
KÖZBESZERZÉSI RENDSZER – A szektor szerepe a NIS-ben A közbeszerzés, a vele járó hatalmas...
A demokratikus közéletnek, a közügyek szabad megvitatásának az alapja, hogy bárki hozzáférhet a közérdekű...
×