A Transparency International Magyarország (TI) abban az esetben tartja a megbízhatósági vizsgálatok alkalmazását hatékony korrupcióellenes eszköznek, ha azok működtetése nem ütközik a demokratikus intézményrendszer alapszabályaiba. A jogállami keretek figyelmen kívül hagyása visszaélésekre ad lehetőségét, ami növeli a korrupciós kockázatokat.A jogszabály-tervezet a TI szerint több helyen tartalmaz olyan alkotmányellenes megoldásokat, melyek sértik a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásait, különös tekintettel az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményre.
A tervezetben szereplő megbízhatósági vizsgálat bevezetése abból a szempontból aggályos, hogy a vizsgálatok felett nincs hatékony kontroll és a megbízhatóság kritériumai nem egyértelműek. Alexa Noémi, a korrupció-ellenes szervezet igazgatója szerint
a tervezet tág teret hagy az új eszközzel való visszaéléseknek, ami azon túl, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel, ellentmond a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek és növeli a korrupciós kockázatokat.
Problematikusnak tartja a szervezet azt is, hogy jelenleg rendelet és BM utasítás szabályozza a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ) feladatait, intézményi kereteit és működésének részleteit. Az RSZVSZ felderítési munkájához a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz hasonló jogokkal és eszközökkel rendelkezik, melynek során alapvető jogokat súlyosan korlátozhat. Ennek ellenére alkotmányellenes módon az RSZVSZ működésére vonatkozó szabályokat továbbra sem törvényi szinten szabályozzák.
Szintén aggályosak a kifogástalan életvitel kritériumait meghatározó rendelkezések. A módosítás a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv három kizárólagos hatásköre egyikeként határozza meg, hogy ellátja a hivatásos állomány tagjánál a kifogástalan életvitelük ellenőrzését. A tervezet szerint kifogástalan életvitelnek számít, ha „megfelel a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárásoknak, azaz az érintett jogkövető magatartást tanúsít, családi és lakókörnyezeti kapcsolatai, valamint anyagi, jövedelmi viszonyai rendezettek.” E meghatározás számos olyan megfogalmazást tartalmaz, amely sérti a jogbiztonságot és ezáltal alkotmányellenes. „Bizonytalan, hogy mit kell bárkivel szembeni társadalmi elváráson érteni. Ki határozza meg, milyen módszerrel és milyen formában a társadalom elvárásait?”- tette fel a kérdést Földes Ádám, a szervezet jogi szakértője.
