Számos ponton a valóságnak ellentmondó állításokat fogalmazott meg Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakciójának helyettes vezetője március 20-án, reggel tett nyilatkozatában, amikor a Transparency International Magyarország (TI) tevékenységéről és a parlamenti választások kampányköltéseit vizsgáló képmutatás.hu projektről beszélt.
Gulyás Gergely – talán a kampány hevében – arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy a TI az ellenzék oldalán vesz részt az idei választási kampányban, hiszen a TI „amikor a jelenlegi ellenzék volt kormányon, akkor is Fidesszel szembe ment”. A frakcióvezető-helyettes úgy véli, hogy ha a TI „csak és kizárólag szakmai alapon járna el, akkor elsősorban azt kellene üdvözölnie”, hogy a jelenlegi kormány a korábbi 386 millió forintról 995 millió forintra emelte a kampányköltések felső határát.
A frakcióvezető-helyettest minden bizonnyal az sarkallta a TI tevékenységét kritizáló, sőt azt több szempontból is hamis színben feltüntető nyilatkozatra, hogy március 17-én nyilvánosságra hoztuk a 2014-es kampánymonitor előzetes számadatait. Adataink azt mutatják, hogy a kormánypártok február végéig 940 milliót költöttek a kampányukra. (A törvényes határ 995 millió forint.) Ha ehhez hozzászámítjuk a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF) és a kormánynak a Fidesz-KDNP-t segítő költségeit, a végszámla több mint egy hónappal a választások előtt meghaladja a 2 milliárd forintot. Minderre Gulyás Gergely csak annyit tudott reagálni, hogy a TI „egy minden tekintetben törvényesen gazdálkodó pártot […] törvénytelenséggel vádol meg”, aminek „semmi alapja nincsen”, mert a TI-nak „semmilyen bizonyítéka sincs”. A frakcióvezető-helyettes szerint „teljesen valótlanul” állítjuk azt, hogy a kormánypártok kampányára eddig 2 milliárd forintot költöttek el.
Gulyás Gergely állításaival szemben a valóság az, hogy a TI politikailag elfogulatlan, egyenlő távolságot tart a pártoktól, és egyedül szakmai megfontolások vezérlik, amikor a mindenkori kormány korrupció elleni teljesítményét vizsgálja. Ebből a szempontból a szocialista-szabaddemokrata kormányok működését is siralmasnak ítéltük. Ennek több ízben nyomatékot is adtunk, például 2008-ban, a szocialista–szabaddemokrata kormányzás idején, amikor a TI arról beszélt, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon.
A kampányfinanszírozást illetően mindig is azt hangsúlyozzuk, hogy annak megoldatlansága Magyarországon a rendszerváltozás óta fennálló probléma, egyben ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat is. Már 2009-ben a kampánykorrupció elleni minimumjavaslatot dolgoztunk ki (a javaslat itt, az indokolása meg itt érhető el), a pártok azonban a 2010. évi országgyűlési választások előtt nem léptették életbe ezt a törvénytervezetet. A kepmutatas.hu projekt a 2010-es választás után azt mutatta, hogy az akkori két nagy párt, a Fidesz és az MSZP a törvényesen felhasználható összeg mintegy háromszorosát költötte el a kampányban. 2012 áprilisában a kezdeményezésünkre írták alá a parlamenti pártok a korrupciónak jobban ellenállni képes kampányszabályozás alapelveiről szólónyilatkozatot. Az ekkor már 2/3-os parlamenti többség birtokában kormányzó Fidesz sorozatos halogatása miatt azonban az ekkor kezdődött egyeztetések kudarcba fulladtak.
Az új, az idei évtől hatályos kampányfinanszírozási törvényről – amelyet a parlament kormánypárti képviselők indítványára, szakmai egyeztetés nélkül fogadott el – megállapítottuk, hogy összességében alkalmatlan a politikai kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására. Részelemeiben elismertük ugyanakkor a szabályozás pozitívumait, így azt is, hogy a jogszabály az addigi egymillióról ötmillió forintra emeli a jelöltenként elkölthető kampánypénzek felső mértékét. Azt is előrelépésnek tekintettük, hogy az állam közpénzből jelentős összegekkel támogatja a pártok kampánykiadásait, valamint azt, hogy a nyomtatott sajtóban megjelenő politikai hirdetések tarifái most már nyilvánosak. A nyomokban fellelhető pozitívumokat azonban sajnos kioltják a törvény súlyos hiányosságai. Például az, hogy nem szab gátat a párt közeli (ál)civil szerveztek kampányának, az ún. CÖF jelenségnek, és nem tiltja a kormány általi önkampányolást sem. A pártoknak juttatott sok százmilliós állami kampánytámogatás felhasználása pedig továbbra is átláthatatlan, és az ellenőrzés elégtelen.
Az idei választások során a pártok kampányköltéseit figyelő képmutatás.hu projekt szakmailag megalapozott. A nyilvánosan elérhető módszertanban előre meghatároztuk, hogy mely költéseket milyen összeg erejéig számítunk hozzá egy-egy párt kampánykiadásaihoz. Úgy véljük, módszertani szempontból és a józan ész szerint is védhető, hogy a CÖF és a kormány kormánypártokat segítő kampányainak a költségét a Fidesz-KDNP számlájához adjuk hozzá. Hogy ebben mennyire helyesen járunk el, azt a Kúria március 18-ai döntése is megerősítette, amely szerint a kormány „Magyarország jobban teljesít” kampánya egyértelműen a kormánypártok céljait szolgálja.