A Transparency International Magyarország véleményezte a közbeszerzésekről szóló új törvény tervezetét. TI Magyarország álláspontja szerint a tervezettől, még életbelépése és tényleges végrehajtása esetén sem várható érdemi előrelépés a közbeszerzési korrupció szempontjából leginkább kockázatos területeken.

A Transparency International Magyarország már számos alkalommal felhívta a figyelmet a magyarországi közbeszerzések súlyos korrupciós kockázataira. Rámutattunk arra, hogy a magyarországi és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat egyrészt maga a közbeszerzési szabályozás, másrészt a gyenge szabályok elégtelen végrehajtása idézi elő. Mindemellett azzal is tisztában vagyunk, hogy a szabályoknak formálisan megfelelő közbeszerzési eljárások sem mentesek a korrupciótól.

Az Európai Unió is felemelte a szavát a közbeszerzési korrupció ellen. Az Európai Unió Magyarországra vonatkozó 2015-ös országjelentése is rámutatott, hogy a közbeszerzések terén továbbra is jelentős aggodalmakra ad okot Magyarországon a verseny és az átláthatóság hiánya. Az országjelentés azt is kiemelte, hogy „szoros szerződéses kapcsolatok” állnak fenn az „üzleti és a politikai elit között” és súlyos korrupciós kockázatként értékelte a „politikai pártok finanszírozása és a közbeszerzések” szabályozásának a hiányosságait.

Legutóbb pedig az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata tárt fel súlyos gondokat az Európai Unió által a Gazdasági Operatív Program keretében támogatott egyes projektekkel kapcsolatban. A Bizottság megállapította, hogy túlárazott projekteket is befogadtak, amelyek keretében a piaci árnál drágább beszerzésekre került sor. A TI Magyarország álláspontja szerint az így megszerzett források felhasználására Magyarországon lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban is felmerül a korrupció gyanúja, hiszen a szerződés összege meghaladta a valós piaci árat.

A tervezet ismeretében elmondhatjuk, hogy a kormány továbbra sem képes szembenézni a közbeszerzéseket meghatározó korrupcióval. A tervezethez fűzött indokolásban egyetlen utalás sem található azokra a korrupciós kockázatokra, amelyek miatt magyarországi civil szervezetek és az Európai Unió évek óta hiába emelik fel a szavukat. Meg kell jegyezzük, hogy a tervezet ebben a tekintetben illeszkedik a kormány elkeserítően gyenge korrupció elleni teljesítményéhez.

A nemrég társadalmi vitára bocsátott korrupció elleni kormánystratégia például beérte annak semmitmondó előírásával, hogy az új közbeszerzési törvény kidolgozása során az „antikorrupciós szempontokat fokozottan érvényesíteni kell.” A TI Magyarország álláspontja szerint a tervezet ennek a nem túlságosan ambiciózus célkitűzésnek sem felel meg.

Köztudomású, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban végrehajtanak. Bár a tervezet igyekszik korlátozni az ajánlattevők lehetőségét arra, hogy üzleti titokra hivatkozva adatokat tartsanak vissza és némileg javítaná a közbeszerzésekkel összefüggő közadatok hozzáférhetőségét, összességében mégsem tenné az elvárt mértékben átláthatóvá a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési közadatokat tartalmazó adatbázis kereshetősége ugyanis nem javulna annyira, hogy egyszerűen ellenőrizni lehessen, melyik cégek nyerik el a legtöbb állami pénzt. Az elmúlt években gyakran kritizált, úgynevezett háromajánlatos látszat közbeszerzéseknek pedig nemhogy nem vetne véget, de egyenesen kiterjesztené az alkalmazásukat.

Első ránézésre a tervezet – egyes esetekben – mérsékelné azokat az értékhatárokat, amelyek között lehetőség nyílna háromajánlatos eljárásra. Így a jövőben 25 millió forintos egységek helyett 18 millió forintot érő részekre kell majd feldarabolni a közbeszerzéseket ahhoz, hogy valódi verseny nélkül lehessen közpénzt osztani. Építési beruházások esetén a három előre kiválasztott szereplő között zajló közbeszerzési látszatversenyt a jelenleg 150 millió forintos értékhatár helyett a jövőben csak 100 millió forintig lehet alkalmazni. A tervezet azonban nem szorítja ténylegesen szűkebb korlátok közé a közpénzköltésnek ezt a valódi közbeszerzésnek csak erős jóindulattal nevezhető formáját. Valójában ugyanis a tervezet a jelenlegi 150 millió forintról 500 millió forintra növeli, vagyis több mint megháromszorozza azon építési beruházások értékét, amelyek esetében nyílt verseny és hirdetmény közzététele nélkül lehet a megrendelést odaítélni. A tervezet ebben a beruházási körben mindössze arra kötelezi az ajánlatkérőket, hogy három, általuk kiválasztott gazdasági szereplőt hívjanak meg, valamint értesítsék mindazon gazdasági szereplőket, akik az „ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.” Ez a rendelkezés rendkívül aggályos, veszélyes, visszalépés, amely egyértelműen súlyosbítja a már jelenleg is komoly korrupciós kockázatokat.

A közbeszerzési jogorvoslati rendszer működőképessége sem javulna, a tervezet ismeretében legalábbis nem lehet számítani a jogorvoslatért fizetendő, a kormány által 2012-ben jelentősen megemelt díjak mérséklésére. A megemelt jogorvoslati illetékek visszatartják a közpénzekért versenyző cégeket attól, hogy jogi úton keressenek megoldást a szabálytalan közbeszerzések miatt. A tervezet alapján azt sem remélhetjük, hogy a jövőben csökkenne a nemzetbiztonsági megfontolásból zárt, illetve verseny nélküli közbeszerzések alkalmazása Magyarországon. Ez azért jelent problémát, mert az elmúlt években a kormány, de egyes önkormányzatok is előszeretettel alkalmazzák ezt a közbeszerzési technikát, sok esetben anélkül, hogy az adott beszerzés bármiféle valós nemzetbiztonsági relevanciával bírna.  Minderre figyelemmel a TI Magyarország álláspontja szerint a tervezettől, még életbelépése és tényleges végrehajtása esetén sem várható érdemi előrelépés a közbeszerzési korrupció szempontjából leginkább kockázatos területeken.

A Transparency International Magyarország a közbeszerzésekről szóló új törvény tervezetére vonatkozó részletes észrevételei itt találhatóak.