Skip to content

A TI jogi segítséget nyújt Szentesi Kálmánnak

A Transparency International Magyarország (TI) jogi segítséget nyújt Szentesi Kálmánnak, aki, vállalva a következményeket, felemelte a szavát a közpénzek államilag támogatott lenyúlása ellen.

A közteherviselés megteremtése a polgári Magyarország kiemelkedő teljesítménye volt, amelyért a reformkor legkiválóbbjai küzdöttek. Rejtő Jenőt idézve akár azt is mondhatnánk, hogy „ez akkor is szép, ha nem igaz”, hiszen mindannyian tisztában vagyunk honfitársaink finoman szólva nem hibátlan adózási fegyelmével. Szentesi Kálmán adómoráljával azonban nincsen semmi gond, ő ugyanis nemcsak a közteherviselés eszméjével ért egyet, hanem, az átlagnál tehetősebb polgárként, azt is elfogadja, hogy az átlagembereknél több adót kell fizetnie. Azt azonban nem volt hajlandó elfogadni, hogy az adója, az állam hathatós közreműködésével, elveszíti a közpénzjellegét, ezért visszakérte a 2015-ben befizetett személyi jövedelemadóját.

Szentesi Kálmánnak 2015-ben 9 millió forintot meghaladó jövedelme volt, amiből, némileg leegyszerűsítve, 1,5 millió forintot kellett személyi jövedelemadóként, illetve egészségügyi és nyugdíjjárulék gyanánt befizetnie az államnak. Ennek egy részét – egészen pontosan 1.361.751 forintot – kérte vissza. Mondanunk sem kell, hogy az akció kudarcba fulladt. Az állami és a haveri korrupció elleni fellépést leszámítva jóformán mindig éber adóhatóság lecsapott Szentesi Kálmánra, és jogosulatlan adó visszaigénylés miatt 408 ezer forintra bírságolta.

Bármely tisztességes polgár alappal gondolhatja azt, hogy minden a legnagyobb rendben történt. Szentesi Kálmán meg akarta rövidíteni az államot, amiért büntetés jár. Hála a NAV szemfüles revizorainak, tette lelepleződött, így nemhogy nem sikerült lopnia, de a végén még ő járt pórul. Az adóhatóság is joggal vélheti, hogy törvényesen járt el, hiszen adóhiányt észlelt, ezért adóbírságot kellett kirónia.

Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy tényleg történt-e adócsalás és valóban indokolt volt-e a magyar átlagjövedelmekhez mérten drákói bírság kiszabása. Szentesi Kálmán nem lopott és adót sem csalt, csak kifejezésre juttatta, hogy elege van a mindent elborító korrupcióból. Mivel mindenekelőtt az zavarta, hogy az állam részben az ő adóját felhasználva gazdagítja közpénzekkel az oligarchákat, úgy döntött, hogy az elégedetlenségét az adóhatóságnak jelzi. Cselekménye a kormány korrupció iránti engedékenységével szemben megfogalmazott kritika volt, az adóbevételeket azonban egyetlen fillérrel sem kurtította meg.

Ha valóban adót akart volna csalni, ennél amatőrebb módon nem is tehette volna. Azzal nyitott, hogy feljelentette saját magát az adóhatóságnál, hiszen beadványában leírta, miféle szabálytalanságot készül elkövetni. Feltárta továbbá a tervezett törvényszegés módszerét és azokat az okokat is, amelyek a tettére sarkallták. Annak érdekében, hogy a visszaszerezni remélt adóját valóban közfeladatok ellátására fordítsa az állam, Szentesi Kálmán még azt is felajánlotta, hogy a pénzt elkülönített számlára utalja és abból egyetlen fillért sem költ. A költségvetést tehát semmilyen kár nem érte, hiszen már megfizetett adót igényelt vissza, ám adója tényleges visszaszerzésére másként, mint a NAV súlyos mulasztása révén, esélye sem lett volna. Leszögezhetjük: az adóhatóság Szentesi Kálmánban az igazi álom-adócsalót láthatta megtestesülni.

Azt már tudjuk, hogy Szentesi Kálmán nem csalt adót. De akkor mit tett? Szentesi Kálmán tiltakozott az ellen, hogy a kormány, ahelyett, hogy üldözné a korrupciót, inkább maga teremt egyre újabb alkalmakat a visszaélésekre és a közpénzek lenyúlására. A hatalom kritizálásának joga mindenkit megillet, a jog ezt nevezi a véleménynyilvánítás szabadságának, amit az Alaptörvény is elismer és védeni rendel. Márpedig az állam senkit nem bírságolhat meg azért, mert gyakorolja az alapvető jogait. Szentesi Kálmán esetében nemcsak indokolatlan volt a bírságolás, de szükségtelen is, hiszen az adóbevételekben nem keletkezett kár.

Nem vitás, hogy a NAV kiemelt felelősséggel tartozik Magyarország adóbevételeinek a biztosításáért, ám Szentesi Kálmán szimbolikus adó-visszaigénylési ügyében bírság kiszabása nélkül is célt ért volna. Erre a törvény is lehetőséget teremt, hiszen, méltányosan eljárva, az adóhatóság csökkentheti a bírság összegét, sőt, akár teljesen el is tekinthet a bírságolástól.

A méltányosság azonban nem kapott szót, a kormány egyszerűen megbüntette Szentesi Kálmánt, amiért felemelte a szavát a közpénzek korrupt felhasználása ellen. A közel félmilliós bírság csak a kezdet volt, az adóhatóság időközben elrendelte Szentesi Kálmán tavalyelőtti adóbevallásának a rendkívüli vizsgálatát is. Jobb, ha kétszer is meggondolja a polgár, mielőtt felemeli a szavát a csalások ellen, mert Szentesi Kálmánhoz hasonlóan hivatali packázás lesz az osztályrésze.

A Transparency International Magyarország szerint az adóhatóság megsértette a törvényeket, mert valós indok és tényleges szükséghelyzet hiányában, aránytalanul súlyos bírságot rótt ki. Ezért bírósághoz fordultunk, és a közérdekű adatok megismerése érdekében indított pereinkben rátermettségét sokszorosan bizonyító Karsai Dániel ügyvédet kértük fel Szentesi Kálmán képviseletére.

A korrupció elleni harc közös ügyünk. Ha tisztább Magyarországot akar, csatlakozzon hozzánk ÉS válasszon a három klubtagsági szint közül!

Kapcsolódó oldalak

Nincsenek kapcsolódó oldalak
×