A Transparency International Magyarország továbbra is erősen vitatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jogosultságát a Norvég Civil Alapból származó támogatások ellenőrzésére, továbbá sérelmezi a jogorvoslati lehetőségek hiányát. Mindezek miatt a TI az Ombudsmanhoz fordul jogainak védelme érdekében. A TI mindig is az átlátható működés híve volt, most is az, nincs takargatnivalója, így a kért iratokat 2014. június 25-én átadta a KEHI-nek.
Bár a KEHI eljárását politikailag motiváltnak, jogalap tekintetében pedig továbbra is vitathatónak tekintjük, a Transparency International Magyarország (TI) 2014. június 25-én átadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) a Norvég Civil Támogatási Alap működésének vizsgálatával összefüggésben kért iratokat.
Mielőtt ezt megtettük volna, megkértük a KEHI-t, hogy tisztázza eljárásának a jogi alapjait. Úgy véljük, hogy a KEHI érvelése továbbra sem mutat fel olyan, minden kétséget kizáró, egyértelmű jogi hivatkozási alapot, amely feljogosítaná a külföldi államtól származó és nem a magyar állam költségvetésén keresztül folyósított pénzek civil szervezetek által történő felhasználásának az ellenőrzésére.
Az államháztartási törvény 63. § (1) bekezdésének c./ pontja alapján a KEHI ellenőrzési jogköre kiterjed az alapítványoknak nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is – ellenőrzésére. Az „ideértve” szó nem egyértelmű utalást jelent arra vonatkozóan, hogy a vizsgáló jogköre kiterjedhet-e olyan pénzekre, amelyek nemzetközi szerződések révén érkeznek az országba, de nem minősülnek az államháztartás központi alrendszeréből folyósított támogatásnak.
Mivel a Norvég Civil Támogatási Alapból juttatott támogatások nem minősülnek sem költségvetési támogatásnak, sem az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatásnak, továbbra is erősen vitatható, hogy a KEHI valóban jogosult-e ezen pénzek civil szervezetek által történő felhasználásának az ellenőrzésére.
Felvilágosítást kértünk arról is, hogy a KEHI-ellenőrzés során milyen jogorvoslati és panasztételi jogosultsággal rendelkezünk. A KEHI válaszlevele csak megerősítette a sejtésünket, miszerint senki nem ellenőrzi az ellenőrt. Aggályosnak tartjuk, hogy nem fordulhatunk a bírósághoz, ha sérelmesnek tartjuk a KEHI ellenőrzés elrendelését, és a KEHI megkérdőjelezhető hatáskörét sem vitathatjuk a bíróság előtt.
A KEHI-vel való együttműködésnek a TI számára nincs alternatívája, mert ennek hiányában a KEHI kezdeményezheti a NAV-nál az adószám felfüggesztését. Ha a NAV felfüggeszti az adószámunkat, akkor lehetetlenné válik a TI további működése.
A KEHI tehát igen erős ösztönzőkkel rendelkezik az ellenőrzött szervek együttműködésének a kikényszerítésére. Sérelmezzük, egyszersmind az európai normákkal ellentétesnek tartjuk, hogy e szankciók ellen nem áll rendelkezésünkre hatékony jogorvoslat.
A tényleges jogorvoslat hiánya ráadásul aligha békíthető össze az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdésével, miszerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy a jogos érdekét sérti.” Az alapjogok sérelme mellett nem mehetünk el szótlanul. Ezért az ombudsmanhoz fordulunk, és kérni fogjuk, hogy vizsgálja ki a KEHI ténykedését, és szükség esetén kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a KEHI hatáskörét megállapító szabályok Alaptörvény ellenességének a megállapítását.
Mivel a TI-nak nincsen takargatnivalója, továbbra is készek vagyunk együttműködni a KEHI-vel.
A Norvég Civil Alapból kapott támogatást a TI a „TI Akadémia” néven indított országos korrupció ellenes képzési programjára fordítja. A program részeként a TI szakemberei előadásokat tartanak szerte az országban, valamint 12 kurzusból álló tananyagot fejlesztünk, amelyet budapesti és vidéki egyetemeken, továbbá szakkollégiumokban adunk át a fiataloknak, akiket arra ösztönzünk, hogy felkészülten és aktívan lépjenek fel a korrupció ellen.