November 10-én került sor a Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) közös, Speak up for Women! című, a korrupció és a társadalmi nemek kapcsolatát feltáró programjának záróeseményére. Az online panelbeszélgetés során a résztvevők azt a kérdést járták körül, hogy vajon 2021-től megszűnhet-e a hálapénz Magyarországon.
A kormány októberben a Magyar Orvosi Kamara által javasolt bértáblára alapozva új szabályozást fogadott el az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban, amely hatályba lépése után a bérrendezés mellett egyben a hálapénz büntethetőségét is jelentősen kiterjesztené. A KSH becslése alapján, 2018-ban 37 milliárd forint volt az éves hálapénz mértéke, míg más iparági becslések szerint akár évi 40-50 milliárd forintra is tehető.
A beszélgetés legelején Varró Szilvia, az esemény moderátora azt a kérdést tette fel a résztvevőknek, hogy mi is valójában a baj a hálapénzzel. Összecsengő választ adtak a szakemberek, ugyanis mind úgy látják, hogy a hálapénz egyenlőtlenségeket teremt, illetve különböző bánásmódot eredményez azok között, akik adnak hálapénzt orvosuknak, illetve akik ezt nem engedhetik meg maguknak. Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a hálapénz „már régen nem a háláról szól, ez a félelem bére”. Kifejtette, hogy ezzel a pénzzel a betegek olyan szolgáltatásokat próbálnak „megvásárolni”, amelyek alapvetően járnának a pácienseknek, ilyen például a figyelem, kedvesség, vagy akár egy normális szoba. Algács Gizella Izabella (az Emma Egyesület és a Regina Alapítvány Miskolc közösségi dúlaképzésének résztvevője) saját bőrén tapasztalta meg a rendszer visszásságait, amikor szülése során nem volt lehetősége hálapénzt adni orvosának, így hátrányos megkülönböztetésben részesült.
Szóba került az is, hogy mindamellett, hogy a hálapénz a beteg-orvos kapcsolat bizalmi viszonyát rúgja fel, az orvosok között is egyenlőtlenséget szül, mivel „nem minden szakma hálapénzes szakma” – emelte ki Leitner György, az Affidea Magyarország ügyvezető igazgatója, egyben a Primus Egyesület elnöke. A legkritikusabb területnek egyértelműen a szülész-nőgyógyászat mondható, ahol a nők fogadott orvosuknak fizetnek azért, hogy ők legyenek majd ott velük a szülés pillanatában. Kremmer Sarolta (K-Monitor) elmondása alapján, mivel a szülés beindulásakor annak a bizonyos orvosnak minden körülmények között szabaddá kell tennie magát, indokoltnak gondolható a plusz juttatás. Ugyanakkor, kutatások alapján nem találtak egyértelmű összefüggést a fogadott orvos és a szülés közben tapasztalt pozitív élmény között.
Ezeken túl a szakemberek azt hangsúlyozták a beszélgetés folyamán, hogy bár biztosan nem lesz egyszerű egy ilyen mélyen beépült szokást „kiirtani” a társadalomból, de a „hálapénz kriminalizálása egy történelmi léptékű változást fog hozni az egészségügyben” – tette hozzá Dr. Lénárd Rita.
A résztvevő szakértők többségében optimisták és bizakodóak a hálapénz megszüntethetőségével kapcsolatban, azonban az is kiderült, hogy a szülészeti hálapénz rövidtávon inkább egy szerződésen keresztül, legális szolgáltatási díjjá alakulhat majd át, semmint hogy teljesen eltűnjön a rendszerből.
A magyarok hálapénzzel szembeni attitűdjeivel kapcsolatban a közelmúltban saját felmérést is készítettünk, ennek eredményei itt olvashatóak.
A teljes beszélgetés az alábbi címen megnézhető:
Kapcsolódó hírek
