A régió végén kullog Magyarország korrupciós megítélése – itt a Transparency International legfrissebb világfelmérése

Magyarország az Európai Unióban és Kelet-Közép-Európán belül egyaránt stabilizálta a helyét a sereghajtók között, ez derül ki a Transparency International (TI) legfrissebb korrupciós rangsorából. Magyarország a világ országai között a 64. helyen áll 46 ponttal, ezzel az előző évhez képest a világrangsorban kettő, míg az Európai Unión belül egy helyezést javított. Habár Magyarországon a gyengén teljesítő jogállami és demokratikus intézmények nem képesek hatékonyan megfékezni a korrupciót, a kedvező makrogazdasági mutatók és egyéb konjunkturális hatások miatt a piaci szereplők kibékültek a helyzettel, és mára „beárazták” a korrupciót.

A Transparency International Berlinben működő központja tavaly 24. alkalommal készítette el a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége alapján rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI*). Magyarország 2018-ban 46 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 64. helyén végzett. A megelőző, 2017. évi felméréshez képest Magyarország mindössze két helyezéssel és egyetlen ponttal tudta javítani a korrupcióval szembeni ellenálló képességét az üzletemberek és a szakértők értékelése alapján. Miközben világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, Magyarország az Európai Unió leginkább korrupt tagállamai közé tartozik: tavaly csak két ország, Görögország és Bulgária nyújtott a magyarországinál gyengébb korrupció elleni teljesítményt. Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között.

Ez az eredmény különösen kiábrándítónak hat, ha Magyarország pozícióját a többi közép- és kelet-európai országhoz hasonlítjuk. Ebben a mezőnyben csak Bulgária nyújt gyengébb teljesítményt, míg régiós versenytársai az elmúlt években elhúztak Magyarország mellett: a visegrádi országok közül 2012 óta egyedül Magyarország korrupciós megítélése romlott. A nálunk alacsonyabb pontszámról induló Csehország azonos időszakban 10 pontot javított, és a 2018-as rangsorban világviszonylatban már 26 hellyel előttünk, a 38. helyen végzett.

Stagnáló globális teljesítmény, kirívó példákkal

A Transparency International Berlinben működő titkárságának összesítése szerint 2018-ban a kormányok korrupció ellen tett erőfeszítései általában csekély eredménnyel jártak. A szervezet külön kiemeli Törökország és Magyarország példáját, amelyek pontszáma az elmúlt hat évben nyolc, illetve kilenc ponttal romlott. A jelentés szintén hangsúlyozza, hogy Magyarország a politikai jogok érvényesülése terén a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb pontszámát érte el, ami a jogállam és a demokratikus intézmények hanyatlását jelzi.

Az eredményekkel kapcsolatban Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott: „A kutatásunk egyértelmű kapcsolatot tárt fel a demokrácia minősége és a közszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelem sikere között. A korrupció sokkal nagyobb valószínűséggel virágzik ott, ahol gyengék a demokratikus berendezkedés alapjai, illetve – ahogy sok országban láttuk – ahol antidemokratikus és populista politikusok a saját javukra tudják fordítani azt”.

 Növekvő, de továbbra is alacsony GDP, magas korrupció

A Transparency International 2018-as felmérésében Magyarország pontszámának enyhe javulása jelentős részben gazdasági mutatóknak köszönhető. Bár az állami intézmények teljesítménye továbbra is gyenge, a kedvező makrogazdasági mutatók és a rövidtávú növekedési potenciál hatására Magyarország némileg előrébb lépett a globális versenyképességi rangsorokban. Ugyanakkor a jogállami intézmények működése, a korrupció előfordulása, a sajtószabadság helyzete, illetve a demokrácia minősége továbbra is aggasztó tendenciákat mutat.

„A jelek szerint a piaci szereplők mostanra kibékültek a helyzettel, és beárazták a korrupciót, ám annak tartós jelenléte az alacsony GDP és a magas korrupciós kitettség pályáján tartja az országot, aláásva a gazdasági növekedés fenntarthatóságát” – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi vezetője a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján.

 *

A Korrupció Érzékelési Indexről

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2018-ban 180 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International központi titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik és az alindexek pontszámának átlagából súlyozással számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi.

 

A TI éves jelentését a Korrupció Érzékelési Indexről és a magyarországi korrupció jellemzőiről itt érheti el.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!