Egy politikai rendszerváltással felszámolható lesz a Magyarországon uralkodó rendszerszintű korrupció, ennek azonban feltétele, hogy a sorozatos visszaélésekkel elégedetlen emberek többsége a ma még kifizetődő, egyéni NER-kerülő megoldások helyett az alulról építkező, közös cselekvést válassza – erre a következtetésre jutottak a Transparency International Magyarország december 8-án, a Korrupcióellenes Világnap alkalmából rendezett, könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. 

A Transparency International (TI) Magyarország 2018-ban jelentette meg a Fekete Könyv első, 2022-ben pedig a második kötetét. Ebben a két kötetben részletesen ismertettük a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) legkirívóbb korrupciós eseteit, egyben bemutattuk, hogy az Orbán Viktor fémjelezte rezsim miként ejtette foglyul az államot és hogyan fejlesztette rendszerszintűvé a 2010 előtt is súlyos korrupciót. A TI Magyarország idén arra vállalkozott, hogy felvázolja a Magyarországot a NER fogságából kivezető utat. Az erről szóló, vitaindítónak szánt Fehér Könyvvel szeretnénk hozzájárulni Magyarország NER-telenítéséhez. 

A Fehér Könyvben több neves szakértő is közreműködött. Baka András jogtudós a 2012 óta Kúria néven működő Legfelsőbb Bíróság NER által eltávolított egykori elnöke áttekinti a hatalom által az igazságszolgáltatás területén véghez vitt rombolását, értékeli az Európai Unió által kikényszerített igazságszolgáltatási reformot, és erre is figyelemmel tesz javaslatot a bírói hivatás függetlenségének helyreállítására.  

Stefano Bottoni, a firenzei egyetem Magyarországgal és Orbán Viktor rendszerével kiemelten foglalkozó történészprofesszora nemcsak történeti kontextusban értékeli Orbán Viktor kormányzását, de azt is kifejti, hogy milyen módon lehetne demokráciát építeni Magyarországon.  

Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke nemcsak értékeli Magyarország gazdasági helyzetét, de arra vonatkozó javaslatokkal is előáll, hogy milyen intézkedésekkel lehetne hazánkat stabil, fenntartható és kiszámítható növekedési pályára állítani. 

Polyák Gábor és Urbán Ágnes egyetemi oktatók, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetői pedig részletes képet adnak a hazai médiapiac pillanatnyi állapotáról, valamint kifejtik, miképpen lehetne helyreállani a sajtó szabadságot Magyarországon. 

fotó Pelikán János | Képszerkesztőség

A Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője által szerkesztett Fehér Könyvben egyúttal a TI Magyarország munkatársai is elemzéseket közölnek. Ligeti Miklós jogi igazgató részletesen elemzi, miképpen lehetne fokozni az átláthatóságot hazánk számos területén, mint például a közérdekű adatok nyilvánossága, vagy a vagyonnyilatkozati rendszere esetében. Zeisler Judit senior projektmenedzser pedig a közbeszerzési rendszerben felhasznált adófizetői pénzek hatékony elköltésére, valamint a területen tapasztalható korrupció visszaszorítására tesz javaslatokat.

Annak reményében, hogy a jó példa ragadós, a Fehér Könyvben tíz olyan, európai uniós pénzekből finanszírozott fejlesztést ismertetünk, amelyek bizonyítják, hogy a közjót semmilyen módon nem szolgáló, túlárazott közbeszerzések, az értelmetlen turisztikai beruházások és a lomb nélküli lombkoronasétányok hazájában hasznosan, a gazdaság és a helyi közösségek érdekeit előmozdítva is véghez lehet vinni fejlesztéseket. A jógyakorlatokat bemutató esettanulmányokat Ónody-Molnár Dóra és Tóth-Biró Marianna készítette. 

Van kiút a rendszerszintű korrupcióból? 

A Fehér Könyv alcímeként feltett, sokakat foglalkoztató kérdésre többnyire borúlátóan válaszoltak az idei Korrupcióellenes Világnap alkalmából szervezett kerekasztalbeszélgetés résztvevői. Ennek egyik oka Jakab András alkotmányjogász-professzor és Surányi György egykori jegybankelnök szerint az, hogy világszinten egyedülálló, ahogy Magyarországon társadalmi ellenállás nélkül sikerült leépíteni a jogállamot, miközben az autoriter módszerekkel kormányzó politikai elit fenn tudja tartani a demokrácia látszatát. 

„Ez igazi sajátosság, amit a kormánypárt tartós kétharmados parlamenti többsége tesz lehetővé” – vélekedett Surányi György, hozzátéve, hogy „amíg a kétharmad fennmarad, a kormány a saját igényeire tudja szabni az Alkotmányt és az összes jogszabályt, és eközben a demokratikus maszkot is tovább viselheti.” 

A kerekasztal résztvevői, balról jobbra: Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője, Stefano Bottoni történész, Jakab András alkotmányjogász, Urbán Ágnes egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és Ligeti Miklós jogi igazgató, TI Magyarország fotó Pelikán János | Képszerkesztőség

Stefano Bottoni, a firenzei egyetem professzora a látlelethez annyit fűzött hozzá, hogy amíg más országokban a szervezett bűnözés keres a maga számára támogatást a kormányon belül, Magyarországon ez fordítva zajlott: a politikai elit létrehozta a saját bűnszervezetét. Mindebben Bottoni szerint az Európai Unió is akaratlanul támogatóként lépett fel, mivel a NER kiépülésének egyik fontos feltétele az európai uniós finanszírozás volt, miközben a hatalom által  lebrüsszelezett uniós intézmények egészen a közelmúltig nem vették figyelembe a demokrácia szisztematikus lebontását Magyarországon. 

„Mostanra a hatalom a gazdaságon túl az oktatást is leuralta, és ma már több tízezer fiatal szocializálódik olyan, NER-ideológiával átitatott intézményekben, mint a közpénzmilliárdokból finanszírozott Mathias Corvinus Collegium” – fejtette ki Bottoni. „Ez az igazi hegemónia, amikor a gazdasági befolyáson túl társadalmi tőkét is teremt a NER.” 

fotó Pelikán János | Képszerkesztőség

Hogyan tovább? 

Ligeti Miklós szerint a Fidesz uralmának nemsokára megkezdődő 14. évében már nem elég a jogszabályok megváltoztatása, ezzel ma már aligha lehet visszaszorítani a NER befolyását. „Ha egy országban a hatóságok nem teszik a dolgukat, hiába vannak jó jogszabályok,” vélekedett a TI Magyarország jogi vezetője. 

Urbán Ágnes egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és Ligeti Miklós jogi igazgató, TI Magyarország fotó Pelikán János | Képszerkesztőség

Példaként említette az Állami Számvevőszéket, ami – jogszerű – bírságokat rótt ki az ellenzéki pártokra a kampányfinanszírozásban feltárt szabálytalanságokért, miközben egyáltalán nem vizsgálta a Fidesz és csatolt részei, így a Civil Összefogás Fórumnak nevezett kormánypárti fiókszervezet kampányköltéseit. 

Egyetértett a diagnózissal Jakab András is, aki szerint sokkal jobban oda kellene figyelni arra, hogy az informális kontextus hogyan rombolja a jogszabályi kereteket. Így például az Országos Bírói Tanács közelmúltban történt megerősítése ugyan a jogállamiság megerősítése felé mutat, de a napi gyakorlatban a bírósági vezetők mégis ellenkező irányba kormányoznak. Erre példa egyebek mellett, amikor a bírósági igazgatási szavazások során nyomást gyakorolnak a bírósági vezetők a bírákra.

Jakab András alkotmányjogász fotó Pelikán János | Képszerkesztőség

A Mérték Médiaelemző Műhelyt vezető Urbán Ágnes szerint a tisztességes választásokhoz arra is szükség lenne, hogy a magyar média tulajdonosi szerkezetében visszaszorítsák a NER és holdudvarának súlyát és megerősítsék a sajtó piaci jellegét. A piaci szempontok hiánya a médiában már oda vezetett, hogy a Fidesz kormányzati reklámköltéseken keresztül finanszírozza a kormánypárti sajtót. Példaként említette az Ursula von der Leyen és Alexander Soros arcával zajló kormányzati plakátkampányt, ami szerinte „konkrét cél nélküli, elbábozott médiakampány, ami a NER-közeli médiacégek finanszírozásán keresztül valójában a kormánypártnak juttat támogatást” – vélekedett Urbán Ágnes. 

A NER vége „szükséges, de nem elégséges” a korrupció megszüntetéséhez 

A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a rendszerszintű korrupció csak magával a rendszerrel együtt érhet véget, ám a megfelelő garanciák hiányában a NER akár újra is termelheti saját magát. A „NER vége szükséges, de nem elégséges feltétel a rendszerszintű korrupció leépítéséhez” – fogalmazott Jakab András, aki szerint amíg a társadalom tolerálja a korrupciót, addig fennáll a veszélye annak, hogy nem-fideszes kormány lemásolja a NER hatalmi struktúráját.  

Stefano Bottoni ezzel kapcsolatban úgy vélkedett, hogy a „NER mi maguk vagyunk”, ezért a változás lokálisan, kicsiben fog elindulni azáltal, hogy egyre kevesebben fogadják el az egyéni kompromisszumokat. 

fotó Pelikán János | Képszerkesztőség