A magyarországi gazdasági környezetet vizsgálta a TI

Az elmúlt években olyan gazdasági rendszer épült ki Magyarországon, amelyben a kormány a cégeket nyíltan megkülönbözteti politikai lojalitásuk alapján – derül ki abból a jelentésből, amelyet az Egyesült Államokbeli Centre for International Private Enterprise (CIPE) felkérésére készített a Transparency International Magyarország (TI). A tanulmány a demokráciával, az üzleti szektor működésével és az idegengyűlölettel kapcsolatos véleményeket és azok változásait mutatja be.

A közhatalomhoz közel álló bennfenteseket helyzetbe hozó magyar kapitalizmus együtt jár az intézményrendszer alacsony hatékonyságával és haveroknak kedvező részrehajlásával – áll a TI jelentésében. Ennek szembetűnő példája a közbeszerzések gyakorlata vagy a kormány és a vállalatok közötti stratégiai együttműködési megállapodások rendszere. Jóllehet számos makrogazdasági mutató inkább pozitív képet mutat, a gazdasági növekedés hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak: a versenyképesség továbbra is, immár mintegy másfél évtizede zuhanórepülésben van. A járadékvadászat és a korrupció meggátolja az erőforrások hatékony elosztását, fogalmaz a tanulmány.

A kormány 2016-os menekültellenes kampányát követően az idegengyűlölet mértéke Magyarországon soha nem látott szintet ért el. Eközben a bevándorlókkal, menekültekkel kapcsolatos negatív attitűdök – több más közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan – erősödtek.  A „másokkal” kapcsolatban hiányzó ismeret, a szegények iránti szolidaritás alacsony szintje, illetve a demagógiára való fogékonyság egyaránt jelen van a magyar társadalomban.

A TI a kutatás során megkérdezett számos, a témával foglalkozó szakértőt, üzletembert és civil szervezeti vezetőt, továbbá három fókuszcsoportos megbeszélésre is sor került 22-35 éves fiatalokkal. Az üzletemberek véleménye a magyar gazdaságról a kincstéri optimizmust sulykoló kormánypropaganda és a kritikus szakemberek véleménye között helyezkedik el. A megkérdezett üzletemberek között általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, aminek szerintük a legfőbb bizonyítéka a magyar államadósság felminősítése. Egyikük megjegyezte: „A hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van”. Mindemellett, a gazdaságpolitikai döntések szerintük „politikai narratívába illeszkednek, nem reflektálva a gazdaság és a társadalom igényeire”. A korrupció mértékével kapcsolatban egy megkérdezett úgy vélte: „ez a kormány elzárta a régi csapokat és kinyitotta az újakat”. Egy másik megszólaló pedig úgy fogalmazott: „a látható üzleti világ mögött van egy szürke zóna, ahol a politikai érdekek dominálnak. Ha tudod, kihez kell fordulni, hamar nyereséget termelhet a beruházásod.”

A megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontos értékek. Problémának tartják viszont, hogy a közhatalom a társadalomtól elszigetelten működik. Egy jellemző álláspont szerint „a meritokrácia soha nem volt divatos Magyarországon. Nálunk a kapcsolatoknak van döntő jelentőségük.” A vállalkozási hajlandósággal kapcsolatban több fiatal úgy vélte, hogy „minél nagyobb terveid vannak, annál inkább szűkülhet a mozgástered”. A fiatalok egyik jellemző megállapítása az volt, hogy szeretnék, ha a közpénzek elköltése fölött erősödne a civil kontroll.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!