Ma kezdődik az új közbeszerzési törvény általános vitája, ami a jelenleg több, mint 400 paragrafusból álló törvényt 175 paragrafusból álló jogszabállyal váltja le. A Transparency International Magyarország (TI) levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, melyben felhívta a figyelmet a törvényjavaslat korrupciós kockázataira. A TI a legnagyobb problémát abban látja, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők szabadon alakíthatják ki eljárásrendjüket, melyhez nem kapcsolódik majd megfelelő ellenőrzés. Kockázatosnak tartják azt is, hogy kormányhivatal alá rendelték az elsőfokú jogorvoslati fórumot, a Közbeszerzési Döntőbizottságot.

A TI számos pozitív rendelkezés korrupciócsökkentő hatását elismerve a törvényjavaslat hiányosságaira és korrupciós kockázataira hívta fel a figyelmet.

Elmaradt az egyeztetés

Az évente 1500 milliárd forint elköltését szabályozó eljárás az érdekellentétek és a korrupciós kockázatok miatt széleskörű egyeztetési folyamat megtartását indokolták volna. Ennek ellenére a törvényjavaslat érdemi egyeztetése elmaradt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvény rendelkezéseinek csak formálisan tett eleget.

Kormányhivatal lesz a Tanácsból

Jelenleg az Országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a Kormány irányítása alatt álló Hatósággá kívánják alakítani. Ha a jelenlegi Tanács helyett egy kormányhivatal működik, ami a döntőbiztosok munkáltatói jogát is gyakorolja, a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra – véli a korrupcióellenes szervezet.

Ismeretlen jogszabályok

A törvényjavaslat egyik jelentős hiányossága, hogy „keretjogszabályi” struktúrára való hivatkozással számos kiemelten fontos területtel nem foglalkozik. Aggályosnak tartja a TI ezt a jogalkotói koncepciót, mivel a megoldandó problémák egy részét kiveszi a közbeszerzési törvényből. Ezzel számos alapvető kérdést, például a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokat nem törvényi szinten fogják szabályozni.

Egyedi eljárásrendek

Az új közbeszerzési törvény túlzott rugalmasságot hozhat létre, mivel a nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők az eljárások háromnegyedét (2010-ben 73,8 %-át) az EU értékhatár alatt bonyolították le, melynek értéke az összbeszerzés 26,5 %-át jelentette, azaz évente kb. 400-500 milliárd forintot, a túlzottan rugalmas szabályozás megfelelő ellenőrzés nélkül a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyeztetik.

Ellenőrzés és nyilvánosság

A korrupcióellenes nemzetközi szervezet többek között azt is hiányolja, hogy a törvényjavaslat nem foglalkozik megfelelően az ellenőrzés kérdésével, és súlyos problémaként jelölte meg a különböző gazdaságpolitikai céllal indokolt, a versenyt hátrányosan befolyásoló intézkedéseket.

A szervezet pozitívumnak tartja, hogy a törvényjavaslat a tervezethez képest már tételesen felsorolja a közzétételi kötelezettségeket. De a TI szerint fontos lenne a szerződésmódosítás és a közbeszerzési szabályzat közzétételére vonatkozó kötelezettség előírása is, illetve a közzététellel kapcsolatos jogsértések megfelelő szankcionálása.