Budapest, 2021. december 9. A Korrupcióellenes Világnapon mutatta be az idén 15 éves Transparency International (TI) Magyarország a „Szoba kiváltsággal” című új, átfogó, eddig nem publikált adatokkal és háttérbeszélgetésekkel alátámasztott tanulmányát. Kiadványunkból kiderül: a turisztikai szektor megsegítésére szánt több száz milliárdos állami támogatási program átláthatatlan, kedvezményezettje pedig egy szűk kör, ami súlyosan torzítja az ágazat piaci viszonyait. A támogatások kiosztása kapcsán ráadásul több esetben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja. A félnapos konferencia további részében ismert jogászok vitatkoztak a jogállamiság helyreállításáról, míg a harmadik panel a közbeszerzési korrupcióról szólt.

Az ENSZ korrupció elleni egyezményének aláírása alkalmából tartott Korrupcióellenes Világnapon a TI Magyarország hagyományosan nagyszabású konferenciát szervezett. Az idei esemény két szempontból is különleges volt: egyfelől a TI Magyarország idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, másfelől a szervezet a rendezvényre időzítve mutatta be friss tanulmányát a turisztikai szektor korrupciós kockázatairól.

Videóüzenetben köszöntötte az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa a konferencia résztvevőit. Didier Reynders elmondta: az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása nem tekinthető magától értetődőnek, az alapvető értékek be nem tartása pedig az egész közösség politikai, jogi és gazdasági alapjait veszélyezteti. Hozzátette: az Európai Bizottság továbbra is egyetért az Európai Parlament korábbi, a 7-es cikk szerinti eljárást megindító állásfoglalásával, és a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos aggályokat a jelenleg előkészítés alatt álló, sorban harmadik jogállamisági jelentésbe is belefoglalják.

A Szoba kiváltsággal című friss TI-tanulmány kitér arra, hogy a koronavírus világjárvány által egyik leginkább súlyosan érintett ágazat a turizmus volt világszerte, így Magyarországon is. A szektor szereplőinek támogatására becslések szerint 2020-ban közel 800 milliárd forint közpénzt költött az állam. A járványhelyzet azonban egyúttal ürügyet is szolgáltatott arra, hogy az állam átláthatatlan módon adófizetői forrásokból nyújtson támogatást a politikához közel álló vállalkozóknak, és ezáltal önkényesen beavatkozzon a turisztika piaci viszonyaiba.

Az ágazat megsegítésére szánt források közül a legtöbbet a Kisfaludy Program részeként nyújtott turisztikai fejlesztési támogatások emésztették fel; 2020-ban rekord összegű, közel 219 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatás szétosztásáról gondoskodott az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tulajdonában és felügyelete alatt álló Kisfaludy2030 Zrt.

A program pályázati és elosztási mechanizmusai évek óta átláthatatlanok, és a járványhelyzet során különösen látványossá váltak a visszaélések. A turizmusfejlesztésre szánt juttatások jelentős része a járványkárok enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból származott. Erősen vitatható, hogy mely ráfordítások bizonyultak valóban szükségesnek és hatékonynak a járvány következtében elszenvedett károk felszámolásához.

Miközben 2020-ban csaknem 16 ezer esetben ítéltek meg támogatásokat a Kisfaludy Program keretében, a legtöbb pénzt egy többségében kormányközeli vállalkozásokból és településekből álló szűk kör kapta. A tavalyi évben szétosztott 219 milliárd forint több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot a száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el. A források több mint harmadát, 73 milliárd forintot átláthatatlan feltétel között, egyedi támogatásként ítélték meg.

A forráselosztás koncentrációját jól példázza, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el a 2020-ban kiosztott rekordösszegű támogatások 8 százalékát, 18 milliárd forintot. A járványhelyzet során kiosztott turisztikai fejlesztési támogatások visszatérő nyertese a szintén a „haveri” körbe tartozó Appeninn Holding is: az érdekeltségébe tartozó projekteknek öt különböző jogcímen 16 milliárd forint jutott 2020-ban és 2021-ben. Az önkormányzati nyertesek körében szintén egyenlőtlenségek figyelhetők meg, a részükre biztosított források több mint 80 százalékát a fideszes vezetésű városok kapták.

A megengedő szabályozás lehetővé teszi, hogy az MTÜ és a Kisfaludy2030 Zrt.  ténylegesen átlátható feltételeket biztosító pályázat meghirdetése nélkül osszon ki állami forrásokat. A pályáztatás nélküli pénzosztás már 2018 óta bevált gyakorlat a turisztikai csúcsszervezetnél. Az egyedi támogatások esetében annak ellenére nem ismert a pénzhez jutás feltételrendszere és a bírálók kiléte, hogy 2021-es határozatában még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is az adatok közzétételére kötelezte az MTÜ-t. A TI Magyarország számításai szerint 2020-ban az összes turisztikai támogatás csaknem harmadát, mintegy 73 milliárd forintot teljes mértékben átláthatatlan feltételek között, egyedi támogatásként ítéltek meg.

A Kisfaludy-program átláthatatlanságára jellemző az is, hogy annak pénzügyi vonatkozásairól, döntési folyamatairól évről-évre egyre kevesebb részletet tesznek közzé. A Kisfaludy2030 Zrt. honlapján a támogatott szervezetek és projektek listája az eredmények összesítésére alkalmatlan formában érhető el. Nem azonosítható, hogy az egyes kiírásokhoz mely nyertesek és mekkora összegek tartoznak.

A pályázati anyagok megismerése érdekében a TI Magyarország közérdekű adatigényléssel fordult a Kisfaludy2030 Zrt.-hez, amely azonban megtagadta a választ. A TI Magyarország úgy véli, hogy a közérdekű adatok eltitkolása törvénysértő. A szervezet ezért pereket indított, ám a tanulmány lezárásáig nem született ítélet.

A rendezvényen a tanulmányt annak szerzője mutatta be. Zeisler Judit projektmenedzser kiemelte: a TI Magyarország azt javasolja a turisztikai ágazat döntéshozóinak, hogy a szektor kifehérítésére irányuló törekvéseiket terjesszék ki a támogatási rendszerre is, valamint tegyék átláthatóvá, egyértelművé és normatívvá a pályázati és elbírálási kritériumokat, hogy az idegenforgalom fejlesztésére és megsegítésére szánt adóforintok a teljes ágazat érdekeit szolgálják.

A prezentációt követő kerekasztalbeszélgetésen Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Idegenforgalmi Bizottságának alelnöke részéről elhangzott: muszáj az államnak a zsebébe nyúlnia, és segíteni a járvány sújtotta turisztikai szektor szereplőit, de a fő kérdés, hogy ezt milyen módon teszi meg. Nemzetközi példák alapján számos helyen normatív alapon osztották ki az állami forrásokat az érintett cégek és dolgozói támogatására, Magyarországon ezzel szemben a kormány a saját klientúrájának további építésére használta fel a kialakult helyzetet. Ujhelyi szerint nem véletlen, hogy részben a szektort érintő igen magas korrupciós kockázatok is részét képezik annak a hivatalosan, a jogállamisági eljárás kapcsán megküldött európai bizottsági levélnek, melyben egyes Balaton környéki beruházásokról vár válaszokat a Bizottság a magyar kormánytól.

Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy Budapest az ország többi régiójához mért fejlettsége miatt  nem részesülhet uniós forrásokból, azonban az állami hátterű Kisfaludy-program által nyújtott támogatásokból is teljes mértékben kimaradt a város. A budapesti szálláshelyeket ezek a források lényegében teljesen elkerülték, a fővárosnak emellett nem volt kellő saját tőkéje ahhoz, hogy az érintett turisztikai szereplőket kellő mértékben támogassa.

A konferencia nyitóeseményeként került sor Róna Péter jogász, közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára és Karsai Dániel alkotmányjogász, ügyvéd beszélgetésére. Vitaindítójában Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője azt a kérdést tette fel, hogy vajon  egy jövőbeni ellenzéki feles többséggel hozzá lehet-e nyúlni az elmúlt bő egy évtizedben hozott kétharmados törvényekhez, és magához az Alaptörvényhez.

A kérdésről szólva Róna Péter kifejtette: a jelenleg hatályos Alaptörvényt nem lehet alkotmánynak tekinteni, mivel a Fideszt bár kétharmados többséggel választották meg 2010-ben, azonban felhatalmazást mégsem kapott egy új alkotmány létrehozásához. A jogász, közgazdász szerint a Velencei Bizottság, az Európai Unió intézményei, és más nemzetközi szervezetek által megfogalmazott szakvélemények alapján egy esetleges ellenzéki győzelem esetén számos kétharmados törvényt, és az Alaptörvény akár egészét is alkotmányellenesnek, illetve az európai jogba ütközőnek lehet minősíteni, akár kétharmados többség hiányában is.

Karsai Dániel szerint azonban a 2010-ben szerzett kétharmados parlamenti többség megadta a legitimációt a Fidesznek ahhoz, hogy kétharmados törvényeket, és akár egy új alkotmányt alkosson. Az alkotmányjogászt felhívta a figyelmet: rendkívül súlyos jogalkotási gyakorlatot alapozhat meg az, ha az ellenzék feles többséggel kezdené el a neki nem tetsző alkotmányos szabályozások módosítását vagy eltörlését. Egy ilyen, a jogász szerint a legalapvetőbb jogi és nemzetközi normákat semmibe vevő gyakorlat ugyanis példát szolgáltathatna bármely soron következő kormánynak, hogy kétharmados többség hiányában azt kezdjen a neki nem tetsző törvényekkel, amiket csak szeretne.

Az esemény záró szekciójában az Európai Unió által még 2016-ban elindított, és a jelenlegi szakaszban most záruló integritási megállapodás (Integrity Pact – IP) néven indult pilot-projektet mutatták be. A hat éve kísérleti jelleggel elindított program fő célja, hogy új, a civil és szakmai szektorokból érkező szereplőket is bevonjanak a részben vagy egészben uniós forrásokból finanszírozott beruházások áltáhatóságának növelése, és a korrupciós kockázatok visszaszorítása érdekében. A projektben Magyarországon civil monitorként a TI Magyarország vett részt.  Nagy Gabriella, a projekt vezetője elmondta: az elmúlt hat évben több mint 100 milliárd forint elköltését monitoroztuk “testközelből”, mindeközben egy közbeszerzési eljárás során sikerült a becsült értéket a piaci árhoz közelíteni, így mintegy 200 millió forinttal csökkentve a beruházás árát.

A bevezetőt követő kerekasztalbeszélgetésen a hazai közbeszerzéseket érintő korrupció is szóba került. Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) főigazgatója szerint bár számos szankció született az uniós tagországokkal, így Magyarországgal szemben is, azonban jelenleg is gyakran csak közvetett bizonyítékok és utalások útján lehet merül fel egy-egy közbeszerzés esetében összejátszás, vagy visszaélés gyanúja.

Hadházy Ákos kifejtette: azt el kell ismerni, hogy vannak olyan, akár nagy összegekbe kerülő beruházások, melyeknél nem merül fel korrupció gyanúja, de ezek a példák rendkívül ritkák. A független parlamenti képviselő ezzel szemben hosszan sorolta azokat a példákat, amelyek a széles nyilvánosság előtt is ismertté váltak, és mivel sem a kormányzati, sem az állami szervek nem lépnek fel érdemben, ezért az Európai Unió eddigieknél jóval határozottabb közbelépését várja a magyarországi közbeszerzési visszaélések elleni fellépés területén.

A konferenciát megnyitó beszédében Martin József Péter ügyvezető igazgató – a TI Magyarország elmúlt 15 évét értékelve – arról beszélt, hogy a szervezet egyenlő mércével mérte és méri a bal- és a jobboldali korrupciót, aminek egyik legfőbb bizonyítéka – bár erről manapság kevés szó esik –, hogy 2010 előtt a jelenlegi kormánypárt politikusai is élénken idézték a TI jelentéseit. “Büszkék vagyunk a tizenöt év teljesítményére, arra, hogy a szervezet a korrupciót kutató és ellene küzdő közéleti és akadémiai szcéna megkerülhetetlen szereplőjévé vált” — tette hozzá.

A konferencia zárszavát a Transparency International Nemzetközi Titkárságának korábbi igazgatóhelyettese tartotta, aki elmondta: a korrupció időtlen jellege mellett olyan, mint a vírus, nem áll meg a határokon. Marschall Miklós szerint a civil társadalom győzelmét jelenti az, hogy a Transparency International magyarországi csapata 15 év után is aktívan és bátran küzd a korrupció ellen.

A TI most közzétett tanulmánya a turisztikai szektor korrupciós kitettségéről elérhető magyar és angol nyelven, a tanulmány ötoldalas összefoglalója pedig ezen a linken található. 15 év – 15 gondolat című videósorozatunkat a Youtube-csatornánkon lehet megnézni.