A Transparency International szerint a közpénzek felhasználásának átláthatósága és az elszámoltathatóság garanciái sérülhetnek, ha a Kormány eltörli azt a törvényi rendelkezést, ami egyértelműsíti az állami vállalatok gazdálkodásának nyilvánosságát. A Transparency International magyarországi tagozata (TI) ellenzi a Kormány törvényjavaslatának (T/581) azt a rendelkezését, miszerint hatályon kívül helyezi az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVII. törvény 100/K.§-át, ami a közfeladatokat ellátó állami vállalatok átláthatóságát szabályozza. Többek között azt a bekezdést törli a javaslat, hogy a „magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül”.
„A törvényjavaslat elfogadásával a nyilvánosság nehezen vagy nem szerezhetne tudomást a köztulajdonú cégeknél történt visszaélésekről, pazarlásról vagy éppen bűncselekmények gyanúját felvető ügyekről.” – mondta Alexa Noémi a TI ügyvezető igazgatója. Az eltörölni kívánt § a köztulajdonú cégeknek további gazdaságossági, hatékonysági és átláthatósági követelményeket támasztott, amelyek a korrupciós kockázatokat csökkentették és nem tisztázott, hogy ezeket milyen megoldásokkal váltják fel. „Ami bizonyos, hogy a nyilvánosság kontrollját az újonnan bevezetett költségvetési felügyelő tisztség nem helyettesítheti.”- tette hozzá Földes Ádám, a szervezet a jogi tanácsadója.
Ha a Parlament elfogadja a javaslatot, akkor a köztulajdonban álló cégek szerződéseinek és a gazdálkodását érintő adatainak nyilvánossága, illetve annak kikényszeríthetőségének lehetősége kerül veszélybe. Az államháztartási törvény hatályát vesztő 100/K.§-a rögzíti, hogy valamennyi állami vagy önkormányzati tulajdonú vagy azok többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra és azok vezetőire is kiterjednek a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok. E törvényi rendelkezés hiányában bármely közpénzből működő cég könnyen kicsúszhat a nyilvánosság kontrollja alól. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ugyan kimondta ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát, de a normaszöveg hatályon kívül helyezésével a bírói gyakorlatot eltérő irányba terelheti.
A TI a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének tartja a közpénzek felhasználására vonatkozó nyilvánosságra hozatali kötelezettségek hatékony érvényesülését. A nyilvánosság biztosításával válhatnak felderíthetővé a korrupciós ügyletek és az átláthatóság kikényszerítésének törvényi garanciái jelentik a további jogsértő magatartások visszaszorításának legfontosabb feltételeit.