A kormány alaptörvény-ellenesen korlátozná a közpénzadatok megismerhetőségét

Nem adja fel az Országgyűlés a közpénzhasználat ellenőrzésének és a közérdekű adatok megismerésének a korlátozását. Előbb a Magyar Posta cégeinek könnyítették meg, hogy kivonják magukat az átláthatóság szabályai alól, majd a Magyar Nemzeti Banknak is hasonló felhatalmazást adtak. Sőt, megkísérelték a jegybanki alapítványokra bízott 266 milliárd forint végleges titkosítását is, igaz, ez a próbálkozás elbukott az Alkotmánybíróságon.

Az információszabadság elleni újabb támadás a teljes állami vállalati szféra esetében kizárná a közpénzhasználat nyomon követhetőségét. A költségvetési salátára vonatkozó törvényjavaslattal bevezetni tervezett szabály a Magyar Posta cégei, valamint a Magyar Nemzeti Bank cégei esetében már kipróbált titkosítási szabályt terjesztené ki valamennyi állami és önkormányzati vállalatra. A kormány az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos minden adat eltitkolására hatalmazná fel az állami és az önkormányzati vállalatokat. A nyilvánosság teljes kizárásához elegendő lenne arra hivatkozni, hogy az adatok közzététele azáltal sértené az adott cég piaci érdekeit, hogy a versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatja.

A kormány szerint csupán a „hatályos törvényi rendelkezésekhez képest pontosítást jelentő” módosításra azért van szükség, mert az „információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése” aránytalanul korlátozza a „jogszerű nemzetgazdasági érdekeket”.

Szerencsére az állami cégeknek már nem kell sokáig aggódniuk az „esetleges aránytalan sérelem” miatt. A kormány ugyanis, a jól bevált megoldást alkalmazva, ezt a közadat-korlátozást is azonnali hatállyal léptetné életbe. Vagyis az új szabályokat az elfogadásukkor folyamatban lévő adatkérésekre és közérdekű adatok kiadása iránt éppen zajló perekre is alkalmazni kellene. A módosítást jegyző Nemzetgazdasági Minisztériumban úgy látszik nem olvasták az Alkotmánybíróság által a jegybanki alapítványokhoz került közpénzt azonnali hatállyal magánpénzzé nyilvánító törvényről hozott határozatot. Az Alkotmánybíróság ugyanis a közérdekű adatok megismerésének visszaható hatályú korlátozását is Alaptörvény-ellenesnek ítélte.

Korábban arra kértük a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a Magyar Posta közpénzgazdálkodásának a titkosítását és tiltakoztunk a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának a titkosítása ellen is. Áder János köztársasági elnököt pedig arra kértük, hogy ne írja alá ezeket a törvényeket, végül az Alkotmánybírósághoz is eljuttattuk az érveinket. Lassan kifogyunk a parlamenti képviselők meggyőzésére irányuló ötletekből. Vajon ezúttal minek a hatására hinnék el, hogy ez a törvényjavaslat ellentétes az Alaptörvénnyel, az ugyanis a közpénzek és a nemzeti vagyon átlátható felhasználását írja elő. És persze a polgároknak sem válik a javára az, ha semmit nem tudhatnak arról, hogy mire költi az állam az adójukat.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!