A Transparency International Magyarország ma mutatta be a nemzetközi korrupcióellenes szervezet által kiadott Globális Korrupciós Jelentését, ami a klímaváltozással kapcsolatos korrupciós kockázatokat elemezte. A Jelentés gyakorlati iránymutatásokat nyújt kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek és vállalatoknak a jó kormányzás elemeiről a klímapolitika területén.

A Transparency International kutatásában 20 különböző országból több, mint 50 szakértő vett részt. A kutatók a döntéshozatali eljárások befolyásolási csatornáit, a szén-dioxid kereskedelem visszaélési mechanizmusait, a támogatások ellenőrzési rendszereit és a megújuló energiaforrások korrupciós kockázatait vizsgálták.

Mivel 2015-re 375 millió embert érintenek majd közvetlenül a klímaváltozással összefüggő katasztrófák és 2020-ig nemzetközi szinten közel 700 milliárd amerikai dollár értékű befektetés várható a területen, az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a legnagyobb politikai kihívás, amivel a világ valaha is szembesült. A korrupciós kockázat a probléma komplexitása és újszerűsége miatt pedig kimagaslóan magas.

„A Globális Korrupciós Jelentés lényeges üzenete, hogy a kormányzati ellenőrző mechanizmusok erősítése képes csökkenteni a korrupciót, valamint hatékonyabbá és sikeresebbé tudja tenni a klímapolitikát, de ehhez elsősorban a döntéshozatali folyamatokat kell átláthatóbbá tenni”

– mondta Földes Ádám, a Transparency International magyarországi tagozatának igazgatója. Az egyik legnagyobb kihívást a jogszerűtlen érdekérvényesítés és a lobbierők diverzifikáltsága jelenti. A kutatás szerint 2009-ben az Amerikai Egyesült Államokban az olaj- és gáziparban érdekeltek nyolcszorosan múlták felül lobbizásban a környezetbarát energia szektort. Az átláthatatlan érdekérvényesítési folyamatokra hívta fel a figyelmet a Jelentés magyarországi fejezete is, ami a szén-dioxid kibocsátási kvótakereskedelemmel kapcsolatos visszaéléseket, az uniós szabályozás hiányosságait és a magyarországi szennyező létesítmények kibocsátási egységeit szabályozó Nemzeti Kiosztási Tervvel kapcsolatos problémákat elemezte.

Az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének (ETS) problémái világítottak rá arra, hogy a piac jogellenes lobbi tevékenysége az engedélyek túlzott mértékű kiadását eredményezte és az ETS révén 6-8 milliárd eurónyi nem várt profit Európa négy legnagyobb energiaszolgáltatójánál realizálódhatott.

Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja szerint a korrupció és a probléma tagadása ellen úgy tudunk érdemben fellépni, ha felhívjuk a figyelmet a mindannyiunkat érintő közeli veszélyekre és a téma komplexitására. Az ombudsman szerint Magyarországon a klímaváltozással kapcsolatos korrupció legfőbb okaként jelölhető meg az elmúlt időszak többszörös szervezeti átalakítása, a személycseréi, az egyeztetési időszakok irreális lerövidítése és a rendszerszemlélet hiánya. A kvótakereskedelemből befolyó összeg felhasználásával kapcsolatos problémák orvoslására pedig egy klímaalap felállítását javasolta, hogy a jövőben megfelelően lehessen biztosítani a rendszer átláthatóságát.

A Globális Korrupciós Jelentés a hatékony fellépés érdekében olyan intézkedéseket javasol, ami biztosítja a szén-dioxid kibocsátók, a szabályozók, a finanszírozók és a kormányok teljesítményének nyomon követését, a forráselosztás átláthatóságát, a megvalósításhoz és az ellenőrzéshez szükséges kapacitás biztosítását, illetve a meglévő integritási és elszámoltathatósági rendszerek alkalmazását.

A Transparency International Magyarország a klímapolitikában érdekelt felekkel együttműködve a Jelentés magyar kiadását egy széleskörű egyeztetési folyamatot követően mutatja be 2011 őszén, ezzel is hozzájárulva a klímapolitikai szakértők és döntéshozók együttműködéséhez, illetve a magyarországi folyamatok – köztük a kvótakereskedelemből befolyó összegek felhasználásának – átláthatóbbá tételéhez.

A Globális Korrupciós Jelentésről további információt talál a nemzetközi szervezet honlapján:

http://www.transparency.org/news_room/in_focus/2011/gcr_climate_change