A kormány október első napján bocsátotta társadalmi egyeztetésre a korábban állami fenntartásban kezelt egyetemeket fenntartó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k működését átszabni hivatott törvény tervezetét. Más civil szervezetek mellett a Transparency International Magyarország is tett észrevételeket a tervezetre. A kormány azonban semmibe vette a javaslatainkat sőt, nem is reagált azokra. A KEKVA-k működésére vonatkozó, már a parlament előtt lévő törvényjavaslat nem oldja meg azokat a problémákat, amik miatt az Európai Bizottság kizárta a magyar diákokat az Erasmus programból.  

Október 16-án éjfélkor nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, melyet két héttel korábban bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány. A tervezettel a kabinet célja az lenne, hogy megoldást nyújtson az Európai Bizottság által a 2022. decemberében hozott döntésre, melynek eredményeképpen az alapítványi fenntartásba átszervezett egyetemek nem vehetnek részt az uniós finanszírozású Erasmus+ és Horizon-programokban.  

Sajtóhírek szerint hónapok óta nem történt előrelépés az ügyben, és a felek egymásra mutogattak, kinek a felelőssége, hogy megrekedtek a tárgyalások. A magyar kormány szerint a Bizottság nem válaszolt a kezdeményezéseikre, a testület részéről pedig egyértelműen elhangzott: „nagyon világosan elmagyaráztuk az álláspontunkat a magyar kormánynak, (…) ismert, mi az elvárás”. A probléma eközben égető, hiszen az érintett egyetemek már 2023 nyarán arra panaszkodtak, hogy az EB döntése értelmében több millió eurós kár érte őket a Horizon néven futó kutatási programból származó források elvesztése miatt. Emellett egyetemisták ezrei szorultak ki a külföldi tanulást biztosító Erasmus+-programból, amelynek a pótlására a kormányzat által életre hívott „magyar Erasmus”, a Pannónia program láthatóan nem alkalmas. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a tárgyalások és a Bizottság által megfogalmazott elvárások ellenére sértett hangvételű kétrészes közleményben jelentette be október elején, hogy továbbra is azzal a törvénytervezettel dolgozik, melyet korábban már eljuttatott a testületnek, és amit az EB korábban már elutasított. Társadalmi egyeztetésre is ezt a szöveget bocsátotta a kabinet. 

De mit is tartalmaz a konkrét törvényjavaslat? A társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezetre a Transparency International (TI) Magyarország, élve a társadalmi egyeztetés lehetőségével, más civil szervezetek, a K-Monitor és a Magyar Helsinki Bizottság mellett határidőig benyújtotta az észrevételeit.  

Mások mellett felhívtuk a figyelmet arra, hogy a korábban az Alkotmánybíróságnak benyújtott beadványban is megfogalmazott álláspontunk szerint a KEKVA-kra vonatkozó szabályozás ellentétes az Alaptörvénnyel. Emiatt a közfeladatot ellátó alapítványokra vonatkozó szabályozást nem módosítani, hanem eltörölni kellene. A KEKVA-kat pedig fel kellene számolni, és az általuk megszerzett vagyont vissza kellene adni az eredeti tulajdonosnak, vagyis zömében az államnak. 

Észrevételeinkben továbbá értetlenségünknek adtunk hangot, amiért a kormány nem teljesíti maradéktalanul a KEKVA-kra vonatkozóan megfogalmazott valamennyi uniós követelményt, holott az ezeket összegző, az Európai Bizottság által előírt 174-es mérföldkövet nyilvánvalóan ismeri. A 174-es mérföldkőben szereplő feltételek előírják mások mellett, hogy  

• a KEKVA-kra az uniós források felhasználására vonatkozóan ugyanazon feltételek vonatkozzanak, amelyek az állami szervek esetében is érvényesek;   

• nem elég a KEKVA-k vezetőinek az összeférhetetlenségét és a vagyonnyilatkozati kötelezettséget előírni, mindezt az Állami Számvevőszék semmire nem kötelező felügyelete mellett, hanem az alapítványok teljes működésére és vagyongazdálkodására szigorú ellenőrzést kellene kiterjeszteni; 

• valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályozást teljeskörűen alkalmazni kell.  

A törvénytervezet emellett tételesen felsorolja, hogy kik nem lehetnének annak elfogadása esetén vezetőtestületi tagok a közérdekű alapítványoknál. Így a parlamenti képviselők, a polgármesterek, a miniszterek, a kormánynál dolgozó más állami vezetők, pld. államtitkárok, kormánybiztosok vagy miniszteri biztosok, valamint a helyettes államtitkárok és az egyszerű köztisztviselők sem lehetnének a KEKVA-k kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának a tagjai. Mint ismert, a kormány egyes tagjai már korábban lemondtak az alapítványokban betöltött pozícióikról, de az új összeférhetetlenségi szabályok hatására számos további kormánypárti, illetve kormányközeli személy kénytelen lenne megválni a pozíciójától. 

Szervezetünk szerint, bár az összeférhetetlenségi szabályok részben előrelépést jelentenek, továbbra is hiányosak, mert nem vonatkoznak például az Európai Parlament képviselőire, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőire. 

A törvénytervezet előírna egy úgynevezett „kihűlési időszakot”, amely szerint azon személyek, akik a fentebb felsorolt tisztségek valamelyikét betöltötték, a távozásuk után csak egy év elteltével vállalhatnának pozíciót a KEKVA-k vezetésében. A Bizottság a sajtó értesülései szerint kétévi kényszerpihenőt várt volna el, a kormány a törvénytervezetben ennek csak a felét vállalta. 

Emellett a TI Magyarország problémásnak tartja, hogy a vezetőtestületi tagok hatéves, és egyszer szintén ugyanennyi idővel meghosszabbítható mandátuma azt követen indulna el, hogy a törvény életbe lépett – így könnyen az a helyzet állhatna elő, hogy a már a tisztségükben ülő KEKVA-vezetők, beleszámítva a korábbi éveiket is, akár 15-16 évig is a biztos pozíciójukban maradhatnak.  

Kifogásoltuk továbbá, hogy a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség kiterjesztése a KEKVA-k tisztségviselőire legfeljebb formai értelemben tekinthető előrelépésnek, hiszen a vagyonnyilatkozatok Magyarországon kialakított rendszere, ahogy azt a TI Magyarország hosszú évek óta ismétli, eleve alkalmatlan a nyilatkozattételre kötelezett tisztségviselők vagyonosodásának és gazdagodásuk eredetének a hiteles tanúsítására és nyomon követésére. És bár a javaslat, miszerint a vagyonnyilatkozatokat az Integritás Hatóság ellenőrizhetné, előremutató intézkedésnek lenne tekinthető, közismert azonban, hogy az Integritás Hatóságra vonatkozó szabályozás a gyakorlatban nem teszi lehetővé a vagyonnyilatkozatok tényleges ellenőrzését. 

A kifogásaink, valamint javaslataink mellett az egyik legnagyobb hiányosságnak azt tartjuk, hogy a törvénytervezet kizárólag a hazai egyetemeket fenntartó KEKVA-k működését szabályozná. Megúszná a szabályozást többek között az egykori államfőhöz, az Áder Jánoshoz köthető Kék Bolygó Alapítvány, vagy a több száz milliárd forint közpénzzel kistafírozott, az Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs vezetése alatt álló Mathias Corvinus Collegium. 

Mindezek alapján látható, hogy a kormány szerint parlamenti elfogadásra váró törvénytervezet számos hiányossággal küzd. Hab a tortán, hogy a törvényhozó végtelenül cinikus módon az elfogadása után csak akkor léptetné életbe a törvényt, és ezt a jogszabálytervezetbe nyíltan bele is foglalta, amennyiben az Európai Bizottság feloldja az Erasmus+ és Horizon-programokra vonatkozó szankciókat. 

A kormány, az Európai Bizottsággal való tárgyalásai keretében 2022. nyarán vállalta, hogy újraéleszti, legalábbi papíron a társadalmi egyeztetés intézményét. Civil szervezetek, köztük a TI Magyarország már a tervezet megszületésekor felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás csak látszatmegoldásokat kínál. Csalódottan láttuk a gyakorlatban, hogy a félelmeink beigazolódtak, hiszen a civilek, köztük a TI Magyarország észrevételeit a törvényhozó figyelmen kívül hagyta – olyannyira, hogy a törvénytervezet benyújtásakor még említést sem tett róluk. Ezzel a kormány nem hogy semmibe vette a saját maga által (vissza)hozott társadalmi egyeztetés intézményét, hanem konkrétan törvényt is sértett.