A Legfelsőbb Bíróság elnöki széke 2008. június 26-a, Lomnici Zoltán mandátumának lejárta óta üres. Az Országgyűlés kétszer szavazott az új elnök jelöléséről, ám mindezidáig sikertelenül. Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban, Havasiné dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke decemberben nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget. A köztársasági elnök ismét Havasinét jelölte a posztra, bízva a képviselők pozitív döntésében.

A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, és szervezeti reformokkal orvosolhatók. A szervezeti rendszer megváltoztatása azonban felelős vezető nélkül lehetetlen. „Ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hatékonnyá váljon, elengedhetetlen, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke olyan személy legyen, aki eddig is bizonyítottan kiállt a reformintézkedések mellett, és szakmai programjával kapcsolatban nem merült fel kifogás”- véli Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország igazgatója.

Fontos megelőzni, hogy a magyar igazságszolgáltatásról kedvezőtlen kép alakuljon ki az emberekben. A Gallup Intézet által 2007 őszén végzett felmérés szerint a vesztegetéssel kapcsolatba került állampolgárok (a megkérdezettek 9%-a), az esetek 8%-ában a vesztegetés „célpontjaként” a bíróságokat jelölte meg. Az EBRD és a Világbank által 2005-ben végzett kutatás a 2002 és 2005 közötti folyamatokat vizsgálva a bíróságok teljesítményének és a korrupciós megítélésüknek a romlásáról tudósít. Míg 2002-ben a megkérdezett cégek több mint fele értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás tisztességes, megvesztegethetetlen, illetőleg pártatlan, 2005-ben az e kijelentéssel egyetértő cégek kisebbségben maradtak. A héten megjelent Global Integrity 2008, a nemzetközi korrupciós helyeztet elemző vizsgálat szerint is Magyarországon a korrupció visszaszorításához elengedhetetlen az igazságszolgáltatás átláthatóbbá és számonkérhetőbbé tétele.

A Transparency International Magyarország a mai napon levélben javasolta a képviselőknek, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki pozíciójára jelölt személyéről a fentiek figyelembevételével és minél hamarabb legyenek szívesek dönteni.

A TI Magyarország javaslatai az igazságszolgáltatás reformjáról

• A bíróságok igazgatásával kapcsolatos hatáskörök újraszabályozása: Országos Igazságszolgáltatási Tanács és Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának különválasztása; számonkérhetőség biztosítása az OIT összetételének megváltoztatásával.
  a
• Egységes, átlátható felvételi és előmeneteli rendszer, bírói karrier erősítése
  a
• Egységes, átlátható, rendszeres teljesítményértékelés
  a
• Kötelező kreditalapú képzési rendszer
  a
• Törvény az igazságügyi tájékoztatásról (nagyobb nyitottság a tárgyalások nyilvánossága, a bírósági iratok kutathatósága és a szervezeti viszonyok átláthatósága terén
  a
• Az OIT hatásköreinek megosztása – így rendszeressé kényszerítve a különböző szervek együttműködését. Jelenleg az OIT és a megyei bíróságok elnökei rendelkeznek hatáskörökkel olyan szervezeti rendben, amely lehetetlenné teszi a hatékony igazgatást. A minisztérium és a táblák megfelelő igazgatási hatáskörökkel való ellátása egyensúlyba helyezhetné a bíróságok igazgatását.

A képviselőknek elküldött levél szövege

Tisztelt Képviselő Asszony/Úr!

A Legfelsőbb Bíróság elnöki széke 2008. június 26-a, Lomnici Zoltán mandátumának lejárta óta üres. Az elnöki tisztséget Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese elkötelezettséget tanúsítva látta el mindaddig, amíg azt kora megengedte.

Jelenleg nincs felelős vezetője a magyar igazságszolgáltatásnak, ugyanakkor kutatási adatok azt mutatják, hogy a bíróságok nem működnek elég hatékonyan, hiányoznak a jogegység garanciájához szükséges elemek, és nem átlátható a magyar igazságszolgáltatás működése. A problémák jogbizonytalanságot és a bíróságba vetett bizalom vesztését eredményezik, és végső soron a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet ássák alá a választópolgárokban.

A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, ennek megfelelően szervezeti reformokkal orvosolhatók. A szervezeti rendszer megváltoztatása felelős vezető nélkül lehetetlen. Álláspontunk szerint a demokratikus intézményrendszer működőképességét veszélyeztetné, ha Magyarország továbbra is főbíró nélkül működne. Ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hatékonnyá váljon, elengedhetetlen, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke olyan személy legyen, aki eddig is bizonyítottan kiállt a reformintézkedések mellett, és szakmai programjával kapcsolatban nem merült fel kifogás.

Az igazságszolgáltatás a demokratikus intézményrendszer alappillére, megfelelő működése a jogállamiság egyik fő garanciája.

A Transparency International Magyarország javasolja, hogy a köztársasági elnök által a Legfelsőbb Bíróság elnöki pozíciójára jelölt személyről a fentiek figyelembevételével legyen szíves dönteni.

Üdvözlettel:

Alexa Noémi

Ügyvezető igazgató

Transparency International Magyarország