
Tavaly tavasszal az Alkotmánybíróság arra kötelezte a bíróságot, hogy tárgyalja újra a Transparency International Magyarország által a az 1,6 milliárd forint visszafizettetésével zárult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalansági irataiért indított pert. A megismételt perben a bíróság első fokon szervezetünk javára ítélt. A Miniszterelnökség ugyan elismerte, hogy nincs jogszabályi alapja az általunk kikért dokumentumok visszatartásának, mégsem volt hajlandó azokat önként átadni.
A Transparency International (TI) Magyarország 2019-ben fordult közérdekűadat-igényléssel az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), kérve a híres-hirhedt Híd a munka világába elnevezésű program úgynevezett szabálytalansági ellenőrzéseire vonatkozó dokumentumok kiadását. Ezekből az iratokból derülhetne ki, hogy a magyar kormány mit tudott a projekt és a minisztériumi vizsgálatok idején még Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) végül milliárdos összegű visszafizetési kötelezettségbe és büntetőfeljelentésbe torkolló húzásairól. Az EMMI azért tagadta meg az adatok kiadását, mert azok nyilvánossága, úgymond, veszélyeztetné az adatigénylésünk előterjesztésekor már négy éve zajló, majd tavaly év végén, összesen hétévi eljárás után eredménytelenül lezárt nyomozás sikerét.
Az elutasított közérdekűadat-igénylésünk nyomán pert indítottunk, azonban a bíróság abban az eljárásban első, majd másodfokon is a Kásler Miklós vezette minisztériumot hozta ki győztesnek. Ezt követően az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultunk, ahol végül nekünk lett igazunk. Az AB 2022. tavaszán megsemmisítette a jogerős bírósági ítéletet, és új eljárásra kötelezte a bíróságot. Az AB szerint ugyanis hibázott a bíróság, amikor az EMMI puszta bemondása alapján elfogadta, hogy a szabálytalansági eljárás adatainak a nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a nyomozás érdekeit. Ennek eldöntéséhez ugyanis, így az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása nem volt elégséges. A bíróságnak közvetlenül meg kellett volna vizsgálnia a kiadni kért adatokat és ez alapján kellett volna mérlegelnie, hogy a nyilvánosság valóban hátráltatná a büntetőeljárást.
A fent vázolt előzmények után került az ügy ismét az első fokú bíróság elé, amely eljárásban az időközben megszüntetett és feldarabolt EMMI egyes feladatait és hatásköreit, így a Híd a munka világába program dokumentumait átvevő Miniszterelnökséggel álltunk szemben. A Farkas Flórián vezette ORÖ-höz kapcsolódó korrupciós botrány részleteinek kiderítéséért indított küzdelmünk elől időközben elhárult az adatkiadás megtagadását a kormány szerint korábban megalapozó egyetlen akadály, a NAV ugyanis 2022. évvégén megszüntette az ügyben akkor már hét éve tartó nyomozást. A nyomozó hatóság szerint nem volt bizonyítható, hogy az 1,6 milliárd forint visszafizetését eredményező uniós programot megvalósító személyek szándékosan el akarták síbolni a pénzt. A NAV a bíróság megkeresésére adott hivatalos válaszában meg is erősítette, hogy a kért adatok kiadása „már nem veszélyezteti a büntetőeljárás érdekeit”.
Annak ismeretében, hogy az adatkiadás megtagadásának addigi egyetlen akadálya elhárult, arra számítottunk, hogy a Gulyás Gergely vezette tárca önként átadja a kért iratanyagot. A reménykedésünket erősítette, hogy a Miniszterelnökség a tárgyaláson kijelentette, hogy „tudomásul veszi és elfogadja a nyomozó hatóság tájékoztatását”, valamint közölte a bírósággal, hogy többé már „nem hivatkozik arra, hogy a büntetőeljárás érdekeit veszélyeztetné az adatok kiadása”. Bár a kancellária nem hozott fel újabb indokot a Híd a munka világába program szabálytalansági ellenőrzéseire vonatkozó dokumentumok titkolására, meglepetésünkre mégsem adta ki önként az iratokat. A bíróság azonban, első fokon, az adatok nyilvánosságra hozatalára kötelezte a kormányt, így, négy évvel a kereset benyújtása után, első fokon, végül megnyertük a pert.