Skip to content

400 ezer forintos büntetést szabott ki a hatóság a közbeszerzési ügyben, melyben az Elios-botrányban is érdekelt cégek voltak érintettek 

400 ezer forintos büntetést szabott ki a hatóság a közbeszerzési ügyben, melyben az Elios-botrányban is érdekelt cégek voltak érintettek 

Büntetést szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) egy olyan közbeszerzési ügyben, melynek kapcsán a Transparency International (TI) Magyarország tett bejelentést az Átlátszóval együttműködésben megjelent cikkeket követően. Az önkormányzati közvilágítási tenderek győztesei kísértetiesen hasonló mintákkal nyertek több eljárásban, melyeken meghívottként vett részt a két érintett vállalkozás. A KDB határozata szerint olyan eljárástípust választottak, melyet az ajánlatkérő önkormányzat jelen közbeszerzés esetében nem alkalmazhatott volna. A Hatóság a TI Magyarország által jelzett lehetséges versenykorlátozást nem vizsgálta. 

„Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett” – írta meg még áprilisban az Átlátszó. Az ügyekben a Grep Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az azonos tulajdonosi körhöz tartozó Oriental Lux Kft. volt érintetett.  

A két cég furcsa győzelmeire a TI Magyarország figyelt fel az úgynevezett 115-ös típusú, meghívásos eljárások vizsgálata kapcsán.  Ezt a rendelkezést a 300 millió forintos értékhatár alatti építési munkákra irányuló közbeszerzési eljárásokban lehet alkalmazni. Ez az eljárástípus különösen lehetőséget ad a tiszta verseny elkerülésére, hiszen csak azok a cégek jelentkezhetnek rá, akiket a kiíró meghív, és közülük is elég, ha egyikük tesz ajánlatot. A két érintett társaság szinte kizárólag ilyen, 115-ös eljárásokon nyert el önkormányzati tendereket közvilágítás korszerűsítésére évről évre a szóban forgó önkormányzatoknál. A két cég által 2019 és 2023 között elnyert összesen 23 szerződés közül 21 esetben választották a települések ezt az eljárástípust. Az ügyekkel kapcsolatban a TI Magyarország április 9-én tett bejelentést a Közbeszerzési Hatóságnál.  

A bejelentésünkben szereplő egyik ügyben november 5-én hozott határozatot a Közbeszerzési Döntősbizottság, amiben 400 ezer forintra büntette Sajókaza Önkormányzatát az Oriental Lux Kft. által elnyert közvilágítási tender kapcsán. A Döntőbizottság megállapította, hogy a megrendelt munkák nem építési beruházásnak, hanem közvilágítás korszerűsítésére és karbantartására irányuló szolgáltatásnak minősülnek, ezért az önkormányzat nem is alkalmazhatta volna a 115-ös típusú eljárást a közbeszerzés során. A TI Magyarország által jelzett lehetséges versenykorlátozást azonban a testület nem vizsgálta. 

Az érintett cégháló egy sokkal kiterjedtebb, korábbi közvilágítási mutyi révén lehet ismert. A Grep Zrt. neve ugyanis az OLAF egy  24.hu által megszerzett jelentésében is felbukkant már, méghozzá abban, amit az Európai Unió csalás elleni hivatala állított össze Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a gyanús közbeszerzési tendereiről. Az Elios-ügyként elhíresült botrányban az OLAF-nak többek között az szúrt szemet, hogy a Grep Zrt. több esetben ellenajánlattevőként jelent meg, és mindössze néhány százalékkal drágább ajánlatot adott a Eliosnál, amely cég sorban zsebelte be ezen tendereket. Akkor azonban elmaradt az érintettek felelősségre vonása.  

A bejegyzés a Transparency International Secretariat támogatásával, a Global Anti-Corruption Consortium keretében jött létre.   

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó hírek

A Transparency International Magyarország 2006-os megalakulását követően egyik legfontosabb feladatának tartotta és tartja a...
A Közbeszerzések Tanácsa versenyeztetés nélkül közbeszerzett – 300 millióért alakítják át a bérelt új irodát...
Ma kezdődik az új közbeszerzési törvény általános vitája, ami a jelenleg több, mint 400...
Vezetői összefoglaló A közbeszerzések hazai intézményrendszerét az első közbeszerzési törvényünk hozta létre 1995-ben, amely...
×