Újabb pert nyertünk jogerősen a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így a Rogán Antal felügyelte állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t. Emlékezetes: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Hunguest Hotels a Covid-járvány kitörését követően bezárta a szállodáinak nagy részét, és annak ellenére bocsátotta el a munkavállalóinak mintegy felét, hogy 17 milliárdos állami dotációban részesült egyebek mellett a munkahelyek megtartása érdekében. 

A Hírklikk megpróbálta feltárni az ügylet hátterét, és miután az sem az MTÜ, sem a cég alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt. nem volt hajlandó válaszolni a portál kérdéseire, az internetes újság a Transparency International Magyarországgal közösen bírósághoz fordult a kért információk nyilvánosságra hozataláért. Az alperes az eljárás során az ellen indított adatkérési ügyeket követő bírósági perekhez hasonló érveléshez folyamodott: szerintük az általunk kikért információk nyilvánosságra hozatala üzleti érdekeket sértene, és különben is, minden szükséges adat eleve megtalálható a honlapjukon.

A bíróság azonban mind az első-, mind a másodfokú ítéletében ezzel ellentétesen vélekedett, és arra kötelezte az állami céget, hogy adja át szervezetünknek az általunk kért adatokat. Ha ez teljesül, abban az esetben választ kaphatunk azokra a kérdéseinkre, miszerint kik döntöttek a Mészáros tulajdonolta Hunguest Hotels Zrt-nek juttatott 17 milliárdos támogatásról, a cég milyen pályázatot adott be az MTÜ-höz, és pontosan milyen feltételekkel írták alá a felek a támogatási szerződést.

A Transparency International Magyarország egy másik, szintén jogerős ítélettel végződő perben elérte, hogy az Kisfaludy2030 Zrt.-nek ki kelljen adnia a Laposa Bence két cégének összesen bő 140 millió forintos állami támogatás odaítélését megalapozó dokumentumokat. A borász, aki a támogatások odaítélésével egy időben az MTÜ tanácsadója is volt, az ügy kipattanását követően lemondott az általa vezetett Balatoni Kör elnöki tisztségéről.

A TI Magyarország arra volt kíváncsi ebben az ügyben, hogy a borász honnan értesülhetett a támogatás lehetőségéről, ezért az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdeztük, hogy kiírt-e pályázatot, vagy közzétett-e egyáltalán bármilyen felhívást vagy kiírást a támogatások elosztásáról, valamint Laposa milyen pályázati anyagokat nyújtott be a közpénzek elnyerésére.  Az ügyben született jogerős ítéletnek hála várhatóan minél hamarabb érdemi választ kapunk a kérdéseinkre.

Egy további, a TI Magyarország által indított per is folyamatban van az Kisfaludy2030 Zrt.-vel szemben. Az állami cég az általa egyedileg megítélt támogatásokon keresztül másfél milliárd forintot juttatott Felcsútnak, hogy a település önkormányzata a turisztikai célra megítélt pénzből étteremet, látványteraszt és gyalogoshídat építsen a kormányfő szülőfalujában.

Hogy feltárjuk a támogatás odaítélésnek szakmai indokait, az általunk benyújtott közérdekűadat-igénylés elutasítását követően pert indítottunk az állami dotációkat nem egyszer egyedileg, és így különösen átláthatatlan módon osztogató MTÜ alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt.-vel szemben, amit első fokon meg is nyertünk. Az eljárásban a másodfokú ítélet várhatóan június folyamán megszületik. 

Nem ez volt az egyetlen per a közelmúltban, amelyet jogerősen elvesztett az MTÜ az ellene indított adatkérések nyomán. A 24.hu a napokban írta meg, hogy Guller Zoltán, az állami turisztikai szervezet vezetője egy személyben dönthetett az MTÜ által egyedileg kiosztott támogatásokról. Ilyen formában több milliárd forintnyi közpénzt osztott ki az ügynökség, melynek egy jelentős része kormánypárti, vagy NER-közeli szereplőknél kötött ki.