Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Fritz Zsuzsanna közös cikke végzett az élen a Transparency International (TI) Magyarország idei, 12. oknyomozói mentorprogramjában. A győztes páros egy olyan, a tolnai Bonyhádon európai uniós támogatásból épült agrárlogisztikai központot mutatott be, amely eredetileg a helyi kistermelők piacra jutását segítette volna, azonban azt a Tolna Vármegyei Iparkamara elnökének milliárdos árbevételű cége foglalta el. A november 19-én, kedden megrendezett záróceremónia résztvevői – a nagyköveti köszöntők után – megismerték az idei program párosai által jegyzett cikkeket, majd a mentor újságírók, és mentoráltjaik elismerésben részesültek, végül pedig kiderült, hogy melyik lett a díjnyertes írás. 

Ismét Finnország budapesti nagykövetsége adott otthont a TI Magyarország 2024. évi, 12. oknyomozói mentorprogramjának ünnepélyes, díjátadóval egybekötött záróceremóniájának. Az eseményen egybegyűlteket Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója mellett az idei oknyomozó mentorprogramot támogató nagykövetségek képviselői köszöntötték. A felszólalók – a házigazda Finnország budapesti Nagykövetsége képviseletében Pertti Anttinen nagykövet, valamint Diana Madunic, Svédország budapesti nagykövete, Jonathan Lacôte, Franciaország budapesti nagykövete és Anne Myrjord, a Norvég Királyság budapesti nagykövetségének ügyvivője – köszöntő beszédeikben felhívták a figyelmet a szabad és független újságírás fontosságára. A felszólalókon kívül az eseményt megtisztelte Jeroen Vergeylen, Belgium és François Lafrenière, Kanada nagykövete is. 

Pertti Anttinen nagykövet, Finn Nagykövetség fotó: Lakos Gábor

Martin József Péter, ügyvezető igazgató, TI Magyarország fotó: Lakos Gábor

Jonathan Lacôte nagykövet, Francia Nagykövetség fotó: Lakos Gábor

Diana Madunic, Svédország budapesti nagykövete fotó: Lakos Gábor

Anne Myrjord ügyvivő, a Norvég Királyság budapesti nagykövetsége fotó: Lakos Gábor

A köszöntő beszédeket követően az idei, a 12. oknyomozói mentorprogram keretében elkészült cikkeikről a programban részt vevő mentor-mentorált párokkal Jávor Marcell Dénes, a TI Magyarország kommunikációs menedzsere beszélgetett. 

Drávucz Renáta és Lampé Ágnes újságíró, a Szabad Európa külsős munkatársa fotó: Lakos Gábor

A rövidtávú lakáskiadás, az Airbnb okozta társadalmi és gazdasági feszültségeket, valamint a szolgáltatást körüli szabályozási anomáliákat és politikai csatározásokat vizsgálta közös cikkében Lampé Ágnes újságíró, a Szabad Európa külsős munkatársa és Drávucz Renáta. Mint írják, a szolgáltatás körüli diskurzus a 2020-ban meghozott vonatkozó törvényt évek óta egyre hevesebb és indulatosabb – a szerzők szerint egyebek mellett azért, mert az elmúlt években a fővárosi kerületek két kivételtől, az V. és VI. kerületektől eltekintve az önkormányzatok nem éltek a jogszabályi felhatalmazással. A cikk szerint a lakások rövidtávú, turisztikai célú hasznosítása a lakhatásra szolgáló ingatlanok számának csökkenéséhez, ami pedig az árak és a lakbérek emelkedéséhez vezetett. Mindezek mellett a jelenleg érvényes szabályozás számos visszaélésre nyújt lehetőséget, hiszen a vonatkozó nyilvántartás, melyben, legalábbis elviekben kötelező lenne a rövidtávú bérbeadásra szánt ingatlanok regisztrációja, könnyen kijátszható. 

Fritz Zsuzsanna, Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és Jávor Marcell Dénes, a TI Magyarország kommunikációs menedzsere fotó: Lakos Gábor

450 millió forint európai uniós pénzből épült Bonyhád határában egy agrárlogisztikai központ, melynek eredeti célja a tolnai település és környékén élő és termelő gazdák segítése lett volna, tárta fel közös cikkében Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Fritz Zsuzsanna. Azonban a beruházás nem szolgálja azt, amire eredetileg szánták: a környékbeli gazdák helyett a logisztikai központ egyedüli haszonélvezője a központ üzemeltetését elnyerő cég, a bonyhádi bejegyzésű Katmilk Kft., amely vállalkozás a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökéhez, Beréti Zsolthoz köthető. Pedig, ahogy a szerzők írják, az ilyen, a helyi termelőket segítő központokra igenis szükség lenne annak érdekében, hogy a tőkehiányos, a korszerű technológiáktól elzárt kistermelők termékeit piacra juttassák. Ezzel szemben a bonyhádi központot a helyi termelők nem használják sőt, egyes gazdák nem is tudnak annak létezéséről. A bonyhádi önkormányzat a szerzőpáros megkeresésére közölte: szerintük a 450 millió forintos uniós támogatásból megépült beruházással minden rendben van. 

Nagy Róbert és Józing Antal, a Nyugat.hu munkatársa fotó: Lakos Gábor

A NER 2010-ben indult kiépülése óta egyre nyilvánvalóbb, hogy jó biznisz beházasodni a kormányközeli üzletemberek családjába. Számos szereplő, köztük Tiborcz István, a közelmúltban a családnevét ismét módosító Rogán-Szendrei Cecília, vagy Szíjj László esetében jó példáját láthatta a hazai nyilvánosság, hogy ezen esetekben elképesztő ütemben gazdagodtak azok, akik jól választottak maguknak házastársat. Azonban, ahogy az kiderül Józing Antal, a Nyugat.hu munkatársának és mentoráltjának, Nagy Róbertnek a cikkéből, részben kilóg a sorból a szombathelyi kötődésű Homlok Zsolt, aki előbb vágott bele a milliárdos megbízásokat hozó üzletekbe, és csak a főleg vasútépítési cégeinek felívelését követően vette el fő üzlettársának, Mészáros Lőrincnek a lányát, Mészáros Ágnest. A sok éven, valamint tíz- és százmilliárdos közbeszerzéseken átívelő, közvetlen családi kötelékkel kiegészült üzleti kapcsolat azonban megromlott: a szerzők szerint valószínűsíthetően abból fakadóan, hogy Homlok Zsolt frusztrációja egyre nőtt, miután a felcsúti gázszerelő mögött csak a másodhegedűs szerepe jutott neki. Miután Homlok házassága megromlott, és végül válással végződött a kormányfő kebelbarátjának a lányával, az üzletember állami megbízásai jól láthatóan elapadtak, sőt, 2024 nyarára a nyugat-magyarországi üzletember érdekeltségébe tartozó szombathelyi futballcsapat, a Haladás is csődbe jutott. 

Heszler Ramóna, Ónody-Molnár Dóra, a Jelen hetilap újságírója és és Jávor Marcell Dénes, a TI Magyarország kommunikációs menedzsere fotó: Lakos Gábor

A kézzelfogható korrupciós ügyektől eltérően különleges témát, a családon belüli erőszak problematikáját járta körül közös írásában Ónody-Molnár Dóra, a Jelen hetilap újságírója és mentoráltja, Heszler Ramóna. A szerzőpáros írása, a cikkben álnéven megszólaltatott áldozatok példáján keresztül számos rendszerszintű anomáliára hívja fel a figyelmet, hiszen, mint ahogy az igen részletes cikkből kiderül, a magyar állam számos intézménye, hatósága és igazságszolgáltatása napjainkban sincs kellően felkészülve arra, hogy megelőzze a családon belüli testi és lelki bántalmazásokat, illetve megvédje a párkapcsolati erőszak elszenvedőit. Mint a szerzők írják, mind a rendőrség, mind a bíróságok, illetve a családon belüli bántalmazást elszenvedő gyerekek esetében a pedagógusok, valamint a gyámhivatalok gyakran nem ismerik fel a bántalmazásokat, valamint nem teszik meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy védelmet nyújtsanak az áldozatoknak. Ezzel szemben, mint ahogy Ónody-Molnár Dóra és mentoráltja, Heszler Ramóna írják, hazánkban a cikkben ismertetett példákhoz hasonló számos hasonló ügyben tapasztalható, hogy a szakértők, rendőrök és bíróságok nem veszik figyelembe a nők tényleges helyzetét, emellett pedig az arra hivatottak megalázóan és bizalmatlanul viselkedtek az áldozatokkal. Megoldást a szerzők szerint többek között az Isztambuli Egyezmény hosszú évek óta halogatott ratifikálása mellett a családon belüli erőszak áldozataival dolgozó szakemberek hozzáállásának megváltoztatása jelenthetné. 

Bereczki Boldizsár fotó: Lakos Gábor

Hét Hajdú-Bihar megyei településre látogatott el Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője és mentoráltja, Bereczki Boldizsár, akik a megyében állami és/vagy európai uniós pénzből épült piacok hasznosságát igyekeztek feltárni. Mint írják, annak ellenére, hogy az elmúlt években a térségben kilőtt a piacépítési láz, azok döntő többségében nem tekinthetőek sikersztorinak sőt, a helyi piaci élet vagy semmit sem, vagy inkább visszafelé fejlődött. Ehhez hozzájárulnak a megváltozó fogyasztói szokások, valamint a helyi mezőgazdasági kultúra átalakulása is, azonban a helyi piacok esetében a kudarchoz több esetben az is hozzájárult, hogy a beruházásoknál előzetesen nem kérték ki sem az árusok, sem a helyiek véleményét, a tervezésbe az érintetteket nem vonták be. Így születhettek olyan piacok, melyeket nem szívesen vesznek az árusok, vagy épp teljesen kiesnek a vásárlók megszokott útvonalaiból. Emellett a piacok a társadalmi funkciójukat is elveszítik, hiszen az információáramlás és a közös ügyek megbeszélésének természetes közege, központjai lehettek volna, ha azokat kellő tervezéssel és odafigyeléssel alakítják ki. 

* 

A TI Magyarország 12. oknyomozói mentorprogramjában született cikkek bemutatását követően került sor a mentor-mentorált pároknak járó oklevelek átadására, melyeket a TI Magyarország ügyvezető igazgatója nyújtott át a program idei résztvevőinek. Martin József Péter egyúttal bejelentette az idei oknyomozói mentor-mentorált párosát is; az első helyet – a zsűri döntése nyomán – Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Fritz Zsuzsanna érdemelte ki. 

Jávor Marcell Dénes, kommunikációs menedzser, TI Magyarország, Kósa András, főmunkatárs, Szaad Európa, Fritz Zsuzsanna és Martin József Péter, ügyvezető, TI Magyarország fotó: Lakos Gábor

A 12. oknyomozói mentorprogram résztvevőinek cikkeit egy négytagú zsűri bírálta el, melynek tagjai: 

• Bogár Zsolt, a Deutsche Welle Magyar vezető szerkesztője 

• Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója  

• Stumpf András újságíró, a Válasz Online egyik alapítója  

• Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója 

* 

Az ünnepélyes díjátadóval egybekötött záróeseményt egy, a Finn Nagykövetség által felajánlott állófogadás zárta. A TI Magyarország csapata ezúton is gratulál a 12. oknyomozói mentorprogram győztes párosának, valamint minden résztvevőjének! 

fotó: Lakos Gábor

A társadalmi szemléletformálás és a fiatalok elkötelezése a korrupció elleni küzdelem mellett évek óta kiemelt célunk. Oknyomozói mentorprogramunkkal a legfőbb törekvésünk az, hogy sikeres szakmai együttműködést építsünk a mentorok és az újságírás iránt érdeklődő, de tapasztalattal még nem rendelkező fiatalok között.  A TI Magyarország 2024. évi 12. oknyomozói mentorprogramját a Franciaország budapesti Nagykövetsége, a budapesti Német Nagykövetség, valamint Svédország budapesti Nagykövetsége támogatta.  A 12. Oknyomozói mentorprogram nyitóeseményének Norvégia budapesti Nagykövetsége, a díjátadóval egybekötött záróeseményének a Finn Nagykövetség adott otthont.  A nagykövetségek támogatását ezúton is köszönjük!