Skip to content

11. Oknyomozói Mentorprogram: a Szabad Európa újságírója és mentoráltja végzett az első helyen

11. Oknyomozói Mentorprogram: a Szabad Európa újságírója és mentoráltja végzett az első helyen

Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Papp Virág nyerték meg a Transparency International (TI) Magyarország idei, 11. oknyomozói mentorprogramját. A győztes mentor-mentorált páros a Magyar Lovassport Szövetségnél az elmúlt években az elviekben az olimpián való kvalifikációra elköltött közpénzmilliárdok sorsát, és a Budapesten rendre megszervezett Nemzeti Vágta körüli pénzügyi anomáliákat vizsgálták. A november 20-án, hétfőn megrendezett záróceremónia résztvevői megismerték az idei mentorprogram mentor-mentorált párosai által jegyzett cikkeket, a mentor újságírók, és mentoráltjaik pedig elismerésben részesültek.

Az idei esztendőben is Finnország budapesti nagykövetsége adott otthont a TI Magyarország 2023. évi, sorban 11. oknyomozói mentorprogramjának ünnepélyes záróeseményének. A díjátadóval egybekötött ceremónián egybegyűlteket Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója mellett az idei oknyomozó mentorprogramot támogató nagykövetségek képviselői köszöntötték. A felszólalók, név szerint a házigazda Finnország budapesti Nagykövetsége képviseletében Pertti Anttinen nagykövet, valamint Diana Madunic, Svédország budapesti nagykövete, Julia Gross, Németország budapesti nagykövete, Trine Skymoen, Norvégia nagykövete, Franciaország budapesti nagykövetségének képviseletében Gianmarco Galotta tudományos és egyetemi együttműködésért felelős attasé, továbbá Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója köszöntő beszédeikben felhívták a figyelmet a szabad és független újságírás fontosságára. 

blank

Pertti Anttinen, Finnország budapesti nagykövete fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

blank

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

blank

Diana Madunic, Svédország budapesti nagykövete fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

blank

Julia Gross, Németország budapesti nagykövete fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

blank

Trine Skymoen, Norvégia nagykövete fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

blank

Gianmarco Galotta, tudományos és egyetemi együttműködésért felelős attasé, Franciaország budapesti nagykövetsége fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

*

A köszöntő beszédeket követően az idei, 11. oknyomozói mentorprogram keretében elkészült cikkeikről a programban részt vevő mentor-mentorált párokkal Jávor Marcell Dénes, a TI Magyarország kommunikációs menedzsere beszélgetett.

Babos Attila, a Szabad Pécs főszerkesztője és mentoráltja, Özge Cakir-Somlyai Tiborcz István fiatalkori, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában töltött éveiről, az azóta szoros üzlettársaivá avanzsált barátaival való kapcsolatának, és az azóta kormányfői vővé előlépő üzletember karrierjének beindulásáról közölt cikket Mint ahogy Babos Attila és Özge Cakir-Somlyai közös írásukban utánajártak: Tiborcz már a gimnazista évei alatt megismerkedett, és baráti kapcsolatba került olyan helyi diákokkal, akikkel később üzleti kapcsolatot is kialakítottak.

blank

Babos Attila, a Szabad Pécs főszerkesztője és mentoráltja, Özge Cakir-Somlyai, valamint Jávor Marcell Dénes, a TI Magyarország kommunkációs menedzsere fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

Mások mellett a gimnazista évek alatt alakult ki az először baráti kapcsolat Tiborcz és a szintén pécsi illetőségű Czéh-Tóth Márk között. Czéh-Tóth Tiborczcal ellentétben a baranyai székhelyen és környékén építette tovább karrierjét és üzleti érdekeltségeit. A kormányfő vejének fiatalkori barátja amellett, hogy egy időben az időközben a Tiborcz István többségi tulajdonába került logisztikai cég, a Waberer’s igazgatóságában is helyet foglalt, nagynak mondható ingatlan- és szállodaportfóliót épített ki Pécsett és környékén.

Szintén a középiskolai években alakult ki szoros baráti kötelék Tiborcz és későbbi üzlettársa, a szélesebb nyilvánosság előtt ismertebb Hamar Endre között. Hamar neve az Elios-ügyben vált elsőként igazán ismertté: az általa vezetett Sistrade nevű tanácsadó cégén keresztül készítette elő azokat a pályázatokat, melyeket a szintén közös cégük, a közvilágításban taroló Elios megnyert. Tiborcznak és Hamarnak később más cégekben is volt közös részesedésük, így többek között az azóta a miniszterelnök vejének zászlóshajójává avanzsált, BDPST nevű, luxusingatlanokkal kereskedő cégben is.

*

Ellentmondásos indokokkal államosítja az egészségügyi kormányzat az egészségügyi magánszolgáltatók tulajdonában álló képalkotó diagnosztikai eszközöket, írta meg igen alapos közös cikkében az idei oknyomozói mentorprogramunk keretében Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese és mentoráltja, Fetter Dóra Eszter.

blank

Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese és mentoráltja, Fetter Dóra Eszter fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

Míg Takács Péter egészségügyi államtitkár egy korábbi interjújában azzal indokolta a döntést, hogy az országban található CT- és MR-eszközök állami kézbe vételével elkerülhető, hogy a magánszolgáltató egy vizsgálat után kétszer, a pácienstől és a társadalombiztosítási kasszából is megkapja a vizsgálat díját, a cikk szerint erősen kétséges, hogy elkerülhető az egyébként is hosszú várólisták további növekedése.

Azaz kérdéses, hogy a döntés az adott vizsgálatokat igénybe vevő betegek érdekeit szolgálná. Egyes körök azonban igenis jól járhatnak az átalakítással, hiszen ők és az általuk tulajdonolt gépek a törvényjavaslat szövege alapján kivételt képeznek. Így mások mellett a CT- és MR-eszközök államosítása alól mentesülhet az OTP vezérének, a Csányi Sándor tulajdonába tartozó Budai Egészségközpont, az egyházi tulajdonú vagy fenntartású egészségügyi szolgáltatók, valamint azon egyetemi kötődésű intézmények is, melyeket közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közismertebb nevűkön KEKVA-k tartanak fenn.

*

„A széthordható közvagyonra rárepülő zsákmányszerző csoportok fogságába került az állam, valóságos „maffiahálózatok” működtetik a kormányzati intézményeket. (…) Ilyen körülmények között a magánvagyonok gyarapításához nem gazdasági zsenialitás kell, egyszerűbb a mások – általában a közösségek – által megőrzött, illetve létrehozott, összeadott és felhalmozott közös értékek megrablása” – mondja Ángyán József professzor abban az interjúban, melyet a Transparency International (TI) Magyarország 11. oknyomozó mentorprogramjának egyik párosa, Fónai Imre, a Siófoki Hírek főszerkesztője, a Magyar Narancs újságírója és mentoráltja, Virág Sára készítettek.

blank

Fónai Imre, a Siófoki Hírek főszerkesztője, a Magyar Narancs újságírója fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

Az egykori vidékfejlesztési államtitkárt abból az apropóból keresték meg az idei mentorprogramunk résztvevői, hogy ötrészes cikksorozatban dolgozták fel a Balaton partszakaszainak és közvetlen környezetének az elmúlt bő egy évtizedben zajló NER-es megszállását.

Fónai Imre és Virág Sára nem csak Ángyán Józseffel, hanem az ismert balatoni vitorlás dinasztiából származó Holovits Hubával, Balatonföldvár kormánypárti polgármesterével is interjút készített. A Balaton-parti település körüli ügyek onnan lehetnek ismerősek a szélesebb nyilvánosságnak, hogy a Balatonföldvár strandját a helyi önkormányzat egy vitorlás kikötővel egészítené ki, azonban a beruházáshoz kapcsolódó engedélyeket a helyi civilek fellépése nyomán a bíróság kétszer is megsemmisítette. Ennek ellenére az illetékes Veszprém Vármegyei Kormányhivatal harmadszor is nekifutott az engedélyezési eljárásnak. 

blank

fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

Fónai Imre és Virág Sára emelett egy másik, a NER több potentátjához köthető beruházás, a Club Aliga átépítésének jelenlegi állásáról is pillanatképet készített. Balatonaligán szintén helyi civilek, nevezetesen az Aligai Fürdőegyesület küzd évek óta a természetromboló beruházás ellen.

Az idei mentorprogramunk a Balaton NER-es megszállásával foglalkozó párosa emellett ellátogatott a híres-neves szántódi Balalandhoz is, ahol azok, akik nem a luxusszálló vendégeiként strandolnának, egy elvileg éjjel-nappal nyitva, de gyakorlatilag zárva lévő vasrácson juthatnak le a partra.

Fónai Imre és Virág Sára szintén részletesen áttekintette, hogy kormányzat, valamint a hazai bürokrácia és a kormányhivatalok miképpen nem állnak útjába, sőt egyes esetekben miképpen egyengetik a kifogásolható, NER-közeli terjeszkedést hazánk legnagyobb tava körül.

*

Annak ellenére nem jut ki magyar díjugrató a 2024-es olimpiára, hogy a Magyar Lovassport Szövetség az elmúlt években jelentős, milliárdos összegben szórt el adófizetői pénzeket a felkészülésre, írja háromrészes cikksorozatában Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Papp Virág

blank

Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Papp Virág fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

A sportszövetség ugyanis elhatározta, hogy miután magyar sportoló utoljára egyéniben 1992-ben, csapatban 1996-ban szerepelt lovasszámban utoljára olimpián, újból egyéniben, és mindhárom olimpiai lovas szakágban (díjugratás, díjlovaglás és lovastusa) csapatot juttat ki a világtornára. 

A Magyar Lovassport Szövetség a Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF), közismertebb nevén a Csekonics programra a saját erőforrásain túl még hárommilliárd forint állami támogatást is kapott. Azonban amikor más portálok mellett a Szabad európa is a program részletei után érdeklődött, a Szövetség egy korábban híressé, hírhedtté vált érvelést előhúzva azt állította, hogy az állami támogatás azzal, hogy a szövetség azt szinte teljes egészében a saját maga által létrehozott kft-nek utalta tovább, a lépéssel az adófizetői forrás „elvesztette közpénz jellegét”.

Az Átlátszó azonban időközben jogerősen is megnyerte azt a pert, melyet a portál a Magyar Lovassport Szövetséghez benyújtott, és a szervezet által visszautasított közlrdekűadat-igénylés után a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozataláért indított. A dokumentumokból Kósa András és Papp Virág számára is bizonyossá vált, hogy a fentebb említett NLSF Programban hozott átláthatatlan és szakmailag is megkérdőjelezhető szövetségi döntések nem csak heves reakciókat keltettek a sportágon belül, hanem a hárommilliárdos állami támogatást a kiperelt dokumentumok szerint úgy költötték el, hogy a vonatkozó szerződésekben sem az olimpiai szereplés, sem a sikeresség pontos követelményei sem szerepeltek.

blank

Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

A Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja a Magyar Lovassport Szövetség milliárdos pénzszórása mellett a cikksorozatuk harmadik részében az eredetileg a Geszti Péter által életre hívott Nemzeti Vágta körüli pénzügyi furcsaságoknak is utánajártak. Mint írják, miután a reklámszakember megvált a Nemzeti Vágtát szervező cégben lévő tulajdonrészétől, a cég kormányközeli körökhöz került.

A szerzőpáros gyűjtése szerint a váltással az évről évre megítélt állami támogatások is emelkedni kezdtek, azonban ahogy Kósa András és Papp Virág utánaszámolt, nehezen, sőt egyes esetekben teljes mértékben követhetetlen, hogy a szervező cég pontosan milyen célokra költi el az államtól évente kapott százmilliókat.

Kósa András és Papp Virág a háromrészes cikksorozatuk főbb megállapításairól a Szabad Európa Sztoriban című podcast-sorozatában beszélgetett a portál munkatársával, Fazekas Pálmával.

*

A Magyarországra érkező koreai munkavállalók hátteréről, és itteni tapasztalatairól írt az  idei oknyomozói mentorprogramunk párosa, Spirk József, a 24.hu újságírója és mentoráltja, Nagy Noémi.

blank

Nagy Noémi fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

„Könnyebb itt dolgoznom, mint Koreában” – vallotta egy koreai mérnök, aki szerint ez részben abból fakad, hogy a magyarországi szakszervezetek jóval visszafogottabban lépnek fel a munkavállalói érdekek védelmében, mint a hazájában. Mindezek mellett a Magyarországra érkező dél-koreai dolgozók számos nehézséggel néznek szembe, hiszen a kellő nyelvtudás hiánya mellett gyakorta Magyarországról, illetve közvetlen környezetéről is kevés ismerettel rendelkeznek.

blank

Spirk József, a 24.hu újságírója fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

A korábban a két ország között meglévő kulturális kapcsolat mellett (miután a cikk szerint Magyarországon található Európa legnagyobb Koreai Kulturális Intézete) a gazdasági összeköttetések is egyre szorosabbá válnak: a Gödön hosszú évek óta működő, és folyamatos vita, és vélt, vagy valós szabálytalanság tárgyát képező akkumulátor-gyár mellett Iváncsán – szintén vitatott körülmények, és a helyi lakosság tiltakozása mellett – újabb akkumulátor-gyár létesül.

*

A TI Magyarország 11. oknyomozói mentorprogramjában született cikkek bemutatását követően került sor a mentor-mentorált pároknak járó oklevelek átadására, melyeket a TI Magyarország ügyvezető igazgatója nyújtott át a program idei résztvevőinek. Martin József Péter egyúttal bejelentette az idei oknyomozói mentor-mentorált párosát is: az első helyet Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Papp Virág érdemelte ki.

blank

Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és mentoráltja, Papp Virág, a TI Magyarország 11. oknyomozói mentorprogramjának győztes párosa fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

blank

A képen balról jobbra: Babos Attila, Jávor Marcell Dénes, Özge Cakir-Somlyai, Martin József Péter, Kósa András, Sprik József, Papp Virág, Erdélyi Katalin, Fetter Dóra Eszter, Fóna Imre és nagy Noémi. fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

*

A 11. oknyomozói mentorprogram résztvevőinek cikkeit egy háromtagú zsűri bírálta el, melynek tagjai:

  • Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója 
  • Stumpf András újságíró, a Válasz Online egyik alapítója 
  • Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója

*

Az ünnepélyes díjátadóval egybekötött záróeseményt egy, a Finn Nagykövetség által felajánlott állófogadás zárta. A TI Magyarország csapata ezúton is gratulál a 11. oknyomozói mentorprogram győztes párosának, valamint minden résztvevőjének!

  blankblankblankblankblankblank

 

fotók: Pelikán János, Képszerkesztőség

*

A társadalmi szemléletformálás és a fiatalok elkötelezése a korrupció elleni küzdelem mellett évek óta kiemelt célunk. Oknyomozói mentorprogramunkkal a legfőbb törekvésünk az, hogy sikeres szakmai együttműködést építsünk a mentorok és az újságírás iránt érdeklődő, de tapasztalattal még nem rendelkező fiatalok között.  A TI Magyarország 2023. évi 11. oknyomozói mentorprogramját a Franciaország budapesti Nagykövetsége, a budapesti Német Nagykövetség, valamint Svédország budapesti Nagykövetsége támogatta. A 11. oknyomozói mentorprogram nyitóeseményének Norvégia budapesti Nagykövetsége, a díjátadóval egybekötött záróeseményének a Finn Nagykövetség adott otthont. 

 

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó hírek

„Független oknyomozó újságírás” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést a Transparency International (TI) Magyarország, karöltve a budapesti...
A Norvég Királyság Nagykövetsége adott otthont az idei oknyomozói mentorprogramunk nyitóeseményének. A sorban 11....
Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese és mentoráltja, Billay Gábor nyerték a Transparency International (TI)...
A hullámos és kiugróan drága kerékpárutakról szóló cikk nyerte a Transparency International Magyarország harmadik...
A társadalmi szemléletformálás és a fiatalok elkötelezése a korrupció elleni küzdelem mellett évek óta...
A Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó mentorprogramjának keretében pályázatot hirdet az újságírás iránt elkötelezett...
×