A MICROSOFT MAGYARORSZÁGI KORRUPCIÓS BOTRÁNYA

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója

Ma már nemcsak köztudomású a Microsoft magyarországi leányvállalatának korrupciós
botránya, hanem büntetőeljárás is indult az államhatalmi szervezeteket érintő visszaélések
ügyében. Ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, ezért érdemes végignézni a Microsoft-ügy
történéseit, hátha ezek ismeretében következtetni lehet az eljárás várható kimenetelére.
Mi az, amiben biztosak lehetünk?
A Microsoft magyarországi leányvállalata és az egyesült államokbeli Redmondban működő
anyacég idén nyáron peren kívüli egyezséget kötöttek az Egyesült Államok hatóságaival,
amiben elismerték, hogy számos szabálytalanságot követtek el a magyarországi állami
intézményekkel 2013 és 2015 között tető alá hozott üzletek sikere érdekében. A
szabálytalanságok egy része a közbeszerzési előírások megszegésében nyilvánult meg, ilyen
volt például a megrendelő állami szervek és a Microsoft termékeit értékesítő cégek
összejátszása. Az összejátszás kiterjedt az árak előzetes egyeztetésére is, ami olyan módon
történt, hogy az állami szervek bennfentes információt szivárogtattak ki arról, hogy mennyit
tudnak informatikai termékek beszerzésére költeni. Ilyen információs előny birtokában nem
kellett komoly versenyteljesítmény ahhoz, hogy a Microsoft termékeivel kereskedő
viszonteladók nyerjék el az állami megrendeléseket, nem meglepő módon rendre az
előzetesen megállapodott árakon. Bár az állami intézmények elvileg a listaárnál olcsóbban
vásároltak Microsoft licenceket, a gyakorlatban ezek ál-kedvezmények voltak. A listaár és a
közbeszerzések kijátszásával megállapodott tényleges beszerzési ár közötti különbségek
valójában a magyar állami szerveknek juttatott szabálytalan kifizetéseket leplezték.