A független intézmények feletti túlzott politikai befolyás rendszerszintű korrupciós kockázatokat eredményez a visegrádi országokban – mutattak rá közös tanulmányukban a TI nemzeti tagozatai.

A 2012. 07. 26-án  bemutatott jelentés kiemeli, hogy a demokratikus intézményi keretek és jogi háttér, melyet a visegrádi országok elfogadtak az uniós csatlakozáskor, nem feltétlenül jelentenek garanciát a korrupciós kockázatok ellen. A politikai hatalom vagy figyelmen kívül hagyja, vagy saját érdekeinek megfelelően működteti ezeket az intézményeket.

“A korrupció ellen fellépni hivatott törvények és intézmények a visegrádi országokban kiüresedett díszletek maradnak az átláthatóság és számonkérhetőség iránti valódi elkötelezettség nélkül. A legfontosabb, hogy a magas rangú állami tisztségviselők és politikusok vagyonukról és érdekeltségeikről átlátható módon nyilatkozzanak, a független intézmények felett szűnjön meg a politikai befolyás, és a pártfinanszírozás felett is megfelelő kontroll legyen.”

– emelte ki Marschall Miklós a Transparency International helyettes ügyvezető igazgatója.

A Transparency International új tanulmánya, amely a négy ország nemzeti integritás kutatásaira épül, a régió intézményeinek integritását vizsgálja, rámutat számos hasonlóságra és különbségre. Főbb megállapításai közül az alábbiak emelkednek ki:

A pártfinanszírozásban jelenlévő korrupció közös probléma

A párt- és kampányfinanszírozás olyan terület, ahol nem csupán a gyakorlat nem megfelelő, hanem a szabályozás is elégtelen. A pártok gazdálkodása egy olyan régiós szinten megoldásra váró kérdés, ahol befolyásos politikai szereplők sokszor tudatosan akadályozzák az átlátható és számon kérhető finanszírozási struktúrák kialakítását. A pártok általában jóval többet költenek működésükre és kampányaikra, mint a törvény által megengedett összeg.

A médiának és a civil társadalomnak jelentős szerepe lehet a korrupció elleni harcban

A poszt-kommunista visegrádi országokban, ahol a túlzott politikai befolyás szinte minden független állami intézményben valós veszélyforrásként jelentkezik, az állami és politikai intézményi struktúrán kívüli szereplőknek, így a médiának és a civil társadalomnak, kiemelt jelentőségük van a korrupció elleni küzdelemben.

A visegrádi országokban számos olyan esettel találkoztunk, amikor oknyomozó újságírók, hírportálok, bloggerek, helyi társadalmi csoportok fontos szerepet játszottak korrupciós ügyek leleplezésében. Ezért a korrupció elleni harc sikerességéhez ezeknek az intézményeknek a függetlensége elengedhetetlen mind a négy országban.

Az üzleti szektor szembesül a legaggasztóbb korrupciós kockázatokkal Magyarországon és Lengyelországban

Az üzleti szektorban különösen magas korrupciós kockázat jelentkezik Magyarországon és Lengyelországban, bár a szektor gyengeségei eltérő mintázatot mutatnak a két országban. Míg Magyarországon a magánérdekek érvényesülnek a közérdek helyett, Lengyelországban a magánszektor válik az állami érdekek áldozatává. Magyarországon tudatosan kialakított és profi módon menedzselt korrupciós hálózatok, szervezetrendszerek nagy mennyiségű közpénzeket nyernek ki illegálisan a rendszerből. Lengyelországban magas rangú állami tisztviselők hatalmukat felhasználva kenőpénzeket kényszerítenek ki jól működő vállalkozásoktól.

Az ügyészségek működése Csehországban és Szlovákiában is magas korrupciós kockázatokat rejt magában

Az ügyészség Csehországban és Szlovákiában került a fő kockázati tényezők közé. Az intézmény védtelen az erős politikai befolyással szemben, amiért főképp a szigorúan hierarchikus szervezeti keretek, az átláthatóság hiánya és a rendszerváltás óta elmaradt reformok tehetők felelőssé.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!