Továbbra is lejtmenetben Magyarország korrupciós megítélése – ezt állapította meg a Transparency International 2016-os világfelmérése

Budapest, 2017. január 25. – Magyarország hét helyet csúszott vissza a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, a Transparency International (TI) által készített Korrupció Érzékelési Indexben (Corruption Perceptions Index – CPI). Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét, 48 pontot ért el, és korrupció elleni teljesítménye szembetűnően visszaesett az Európai Unión, valamint a közép- és kelet-európai régión belül – hangzott el a Transparency International Magyarország (TI-M) budapesti sajtótájékoztatóján.

Korrupciós világrangsor: az eleje és a vége szinte változatlan

Az országok zömének korrupció elleni teljesítménye 2016-ban is rendkívül gyenge volt. A TI által vizsgált 176 ország közül 121 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós megítélését mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán.

Miként évek óta mindig, tavaly is a skandináv országok – Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia –, továbbá Új-Zéland és Svájc találhatók a világranglista élén, de Kanada és Hollandia is befért az első tízbe. Ezekben az országokban stabil a demokrácia és jól működik a gazdaság. A közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, szabad a sajtó, érvényesülnek az emberi jogok és független az igazságszolgáltatás.

A lista alján pedig, szintén sokadszorra, Líbia, Szudán, Jemen, Szíria, Észak-Korea, Dél-Szudán és Szomália található. Ezekben az országokban a korrupció óriási szegénységet okoz, továbbá felelős, a polgárait szolgáló állami vezetés hiányában anarchiáról vagy diktatúráról beszélhetünk.

A 2016. évi CPI egyik legnagyobb vesztese a G-20 tag Törökország volt: tovább folytatva az évek óta tartó visszaesést, tavaly 9 helyezést rontott és immár a világ 75. legkorruptabb országának számít. Nagyot bukott a szintén a G-20-ba tartozó Dél-Korea is, amely a 2015-ös 37. helyezését egyetlen év alatt az 52. pozícióra rontotta. Az eurózóna perifériáján is tombol a korrupció; Görögország korrupció elleni teljesítménye durván romlott: a tavalyelőtti 58. helyezést tavaly a 69.-re cserélte.

José Ugaz: A populizmus rossz válasz!

“A korrupció és a demokrácia hanyatlása kéz a kézben járnak”

– hangsúlyozta José Ugaz, a Transparency International globális elnöke.

“A populizmus a korrupcióra adható legrosszabb válasz, mert a demokrácia visszaszorulásához, a civil társadalom elleni támadásokhoz és a sajtószabadság korlátozásához vezet”

– emelte ki a nemzetközi korrupció ellenes mozgalom vezetője, aki szerint az autokrata politikai rendszerek legnagyobb hibája az, hogy „üldözés helyett ösztönzik a korrupciót”.

A TI első számú vezetője az átláthatóságot és a hatalom kritizálására irányuló szabadságot tekinti a korrupció elleni sikeres fellépés zálogának. Emlékeztetett: ahol ezek a feltételek adottak, ott a média és a civil társadalom tagjai elszámoltathatják a hatalmon lévőket.

Tovább romlott Magyarországon a korrupciós helyzet

Magyarország 2016-ban, hét helyet zuhanva, a világ korrupciós rangsorának 57. helyére esett vissza. Az ország 48 pontot ért el, ami 3 ponttal múlja alul az előző évi teljesítményt, és az elmúlt hat év legrosszabb eredménye. A magyarországi korrupciós helyzet megítélése évek óta folyamatosan romlik: az ország 2014-ben 54 ponttal a 47. helyet szerezte meg, 2015-ben pedig 51 ponttal az 50. lett.

Még inkább szembeötlő a hanyatlás az Európai Unió országaival összevetve. Magyarország már 2015-ben is az EU alsó, korrupt ötödében helyezkedett el, hiszen akkor a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. 2016-ban azonban e teljesítmény tovább romlott: a 28 EU-ország közül jelenleg a 24-25. helyen állunk, holtversenyben Romániával. Egy évvel korábban, azaz 2015-ben hazánkkal azonos szinten állt Szlovákia és Horvátország; ezek az országok azonban 2016-ban néhány ponttal jobban teljesítettek, mint Magyarország. Az uniós tagállamok közül Görögországon és Olaszországon, továbbá a korrupció által a leginkább fertőzött Bulgárián kívül mindenhol másutt jobb a helyzet, mint Magyarországon.

A közép- és kelet-európai térséget tekintve is rosszabbodott Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése. Románia idén először érte be Magyarországot, így az ezredforduló után csatlakozott uniós tagállamok közül már csak Bulgáriában rosszabb a korrupciós helyzet.

Másfél évtizede mélyrepülésben a magyar versenyképesség

A Transparency International Magyarország (TIM) szakértői kimutatták, hogy az Európai Unióban a korrupció és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) között jelentős összefüggés figyelhető meg.

„A korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést”

– mondta a szervezet jelentését ismertetve Martin József Péter, a TIM ügyvezető igazgatója. A szakember rámutatott: a korrupció bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem eloszláshoz vezet.

Az üzleti szereplők is elégtelennek ítélik a magyar kormány korrupció elleni intézkedéseit. A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi felmérése szerint Magyarország, miközben 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, tavaly már csak a 69. volt e versenyképességi listán. Kirívóan rossz az állami intézmények megítélése: a 2001-es 26. helyről 2016-ban a 114. helyre csúszott az ország. Sokatmondó, hogy az üzletemberek Magyarországon a szabályozási bizonytalanságot és a korrupciót jelölték meg, mint a sikeres üzlet legfőbb akadályait.

„A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az EU-28-akétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek legfőbb oka az állami intézményrendszer elégtelen működése”

– emelte ki Martin József Péter.

A kormány barátai körében 2016-ban is kelendő volt a közpénz

„Az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon”

– mondta Ligeti Miklós, a TIM jogi igazgatója. Közismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank összesen közel 267 milliárd forintot „alapítványozott el”. A Pallas Athéné alapítványok nem szűkmarkúak a közpénzzel, hiszen abból százmilliós nagyságrendben osztottak a jegybank vezetéséhez közel álló személyeknek. A TIM hiába tett büntetőfeljelentést a legfőbb ügyésznél, nem indult nyomozás a nemzeti vagyon megkárosítása miatt. A hatóságok részrehajlásának következtében az alapítványok még a közbeszerzések törvénysértő mellőzését is megúszták: a szerződéseik értéke után kiszabható 15 százalékos bírságnak csak az ötödét kellett kifizetniük.

Ha a haverok magángazdagodása a tét, akkor a kormány még a minden rossz okozójának kikiáltott „migránsokkal” is hajlandó üzletelni, feltéve, hogy van pénzük. A kormány bevándorlást pártoló politikájának köszönhetően több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, egy kivételével off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az Európai Unión kívüli országok polgárainak. A közvetítőcégek mesés profitjából 40 milliárd forintot a magyar adófizetők álltak, akik a letelepedési kötvények három év alatt 700 millió forintra rúgó kamatfelárát is elbukták.

A magyar emberek azt is megtanulták, hogy a „Tao” a kormány által működtetett, 2016-ig nagyjából 300 milliárd forint közpénzt felszívó korrupciós hálózatot, és nem távol-keleti életbölcseletet jelent. A formailag a cégek által adományozott, valójában az adófizetők pénzét apasztó sporttámogatások pedig mintha tudnák, hogy magas politikai kapcsolatokkal rendelkező labdarúgóklubokhoz kell kerülniük. Orbán Viktor Felcsúton működő „házi” focicsapata öt év alatt több mint 10 milliárd forintot Tao.-pénzt szerzett. Befért a top tízbe a kisvárdai labdarúgócsapat is (Seszták Miklós fejlesztési miniszter) és a maga 2 milliárd forint Tao. támogatásával a Mezőkövesdnek (Tállai András adóállamtitkár) sincs miért szégyenkeznie.

„Magyarországon a részrehajlás és a korrupció a rendszer jellemzőjévé vált”

– emelte ki Martin József Péter, a TIM vezetője. A politikai hatalom birtokosai a polgárok összességének a kárára, nyíltan kedveznek a hozzájuk közel állóknak.

***

A Korrupció Érzékelési Indexről

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 11 szervezet 12 felmérése és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini központja (Titkársága). Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2016-ban 176 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait súlyozott átlagolással 0-100-as skálára vetíti a TI berlini Titkársága, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A teljes adattábla és a részletes módszertan angol nyelven elérhető a Transparency International központi honlapján.

Amennyiben a közleménnyel kapcsolatban további kérdése van, keresse Mucsi Gyulát a gyula.mucsi@transparency.hu email címen, vagy a +36 70 421 5191-es telefonszámon.

A TI éves jelentését a Korrupció Érzékelési Indexről és a magyarországi korrupció jellemzőiről az alábbi oldalon találja:

» A ti éves jelentése

a


A KORRupció elleni harc közös ügyünk.

Ha tisztább Magyarországot akar, csatlakozzon hozzánk!

Támogassa adományával a Transparency International Magyarország munkáját!

» adományozás

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!