A szegény országok korrupciós helyzetén csak globális lépések javíthatnak

A gazdag és szegény országok közötti különbség minden eddiginél szembetűnőbb a Transparency Intarnational 2007-es Korrupció-érzékelési indexe (CPI) szerint. “Az itt-ott némileg javuló helyzet ellenére a korrupció világszerte továbbra is óriási összegeket von el az oktatástól, az egészségügytől és az infrastrukturális beruházásoktól” – állítja Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet elnöke.

A CPI-t különböző felmérések összesítésével készítik évente a TI megbízásából a Passaui Egyetemen. A CPI tehát a „felmérések felmérése”, amely azt vizsgálja, hogy nemzetközi és helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a CPI-ban szereplő országokban. A 2007-es CPI minden eddiginél több, 180 országban vizsgálja a közszférában észlelhető korrupciót. Az összetett index 14 féle szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal.

Jelentős javulást ért el Costa Rica, Csehország, a Dominikai Közösség, Horvátország, Macedónia, Olaszország, Románia és Suriname. Ugyanakkor Ausztriában, Bahreinben, Belize-ben, Bhutánban, Jordániában, Laoszban, Makaóban, Máltán, Ománban, Pápua Új-Guineában, és Thaiföldön jelentősen romlott a korrupció-érzékelési mutató. A Kelet- és Dél-Kelet-Európában érzékelhető javulás alighanem az Európai Unióhoz való csatlakozás katalizátor-szerepének köszönhető.

A lista élén változásnak lehetünk tanúi: Dánia 9,4 ponttal felzárkózott az örök első Finnország és Új-Zéland mellé. Néhány afrikai állam, köztük Dél-Afrika, Namíbia, a Seychelles-szigetek, illetve Szváziföld jelentősen javított CPI-osztályzatán.

Továbbra is a 9 pont felett teljesítő észak-európai országok, Dánia, Finnország, Izland és Svédország a legtisztábbak kontinensünkön. Fehéroroszország újra Európa sereghajtójaként végzett, de Oroszország, Ukrajna, Moldova és Albánia pontszámai is 3 pont alattiak.

A korrupció erősen összefügg a szegénységgel. A legkorruptabb, három pontot sem elérő országok 40 százaléka a Világbank besorolása szerint “alacsony jövedelmű”. A korrupció globális rekorderei 1,4-1,4 ponttal Mianmar (a korábbi Burma), illetve Szomália. A sereghajtóknál alig értek el magasabb pontszámot az ugyancsak zűrös belpolitikai helyzettel megáldott Afganisztán, Irak és Szudán.

A szegény országok hivatalnokait sokszor a gazdag multinacionális vállalatok korrumpálják. A piacszerzés e módjáról ki kell mondani: elfogadhatatlan. A nemzetközi pénzügyi központok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a korrupt hivatalnokok könnyedén mozgathatják, rejthetik el és fektethetik be ebül szerzett pénzüket. Nigéria és a Fülöp-szigetek és más fejlődő államok lakosságának kirablását megkönnyítik az offshore bankok és vállalkozások.

“A gazdag államok részéről a szegényeknek címzett, a korrupció miatti bírálat kevéssé vehető komolyan, ameddig az előbbiek pénzintézetei ülnek azon a vagyonon, amelyeket a legszegényebbektől loptak el” – állítja Akere Muna, a Transparency International alelnöke. Az ENSZ Korrupcióellenes Konvenciójának keretén belül elsőbbséget kellene adni a nemzetközi jogsegélyeknek, az eltűnt pénzek földerítésének és visszaszolgáltatásának. Ezt sokszor az ügyletek köré sűrű titokhálót szövő offshore pénzintézetek akadályozzák a leginkább.

„Az üzleti világnak létfontosságú szerepe van a gazdasági és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott közösségek fenntartásában. Az Ernst & Young azért támogatja a Transparency International korrupció elleni küzdelmét, mert hiszünk egy olyan globális környezet megteremtésében, ahol a vállalatok és az állam összefogva maradandó gazdasági értéket teremtenek a tevékenységük által érintett közösség számára” – mondja Kühn János, az Ernst & Young vállalati csalások és visszaélések üzletágvezetője.

A felmérések alapján úgy tűnik, ahol van politikai akarat, ott a reformok számottevően csökkenthetik a korrupció szintjét. A CPI-lista végén kullogók állami intézményei gyenge lábakon állnak. A független és professzionális igazságszolgáltatás fontos szerepet játszhat a korrupt hivatalnokok megbüntetésében, a jogállamiság erősítésében, a befektetők és adományozók bizalmának növelésében. Ahol viszont a bíróságokra nem lehet számítani, a korrupció elleni harc reménytelennek tűnik.

Magyarországot a közép-európai régió volt szocialista országainak többségénél – Észtország és Szlovénia kivételével – valamivel kevésbé korruptnak érzékelték a felmérésekhez megkeresett szakértők és üzletemberek. A négy visegrádi állam közül továbbra is Lengyelországban észlelik helyzetet legrosszabbnak, Magyarországon pedig a legjobbnak. Magyarország 4,9 és 5,5 határértékek között mozgó érzékelési pontszáma arra utal, hogy a 2007-ben a lista 39. helyén szereplő Magyarország a szakértők megítélése szerint komoly korrupciós problémával küzd.